Eredeti neve: Schuller Ármin
Névváltozat: Sarkady Aladár
Szülei: Schuller Vilmos hivatalnok, Ungar Katalin
Testvére: Sarkadi Leó (sz. Budapest, 1879. május 24.) író és festőművész
Lakása: Budapest V. Sziget utca (-1936), I. Vercec u. 13. (1936-1940), II. Káplár u. (1940-es évek), Jászai Mari Színészotthon, Budapest V. Magyar u. 34. (1948-tól haláláig)
1892-ben négy hónapig a Színművészeti Akadémia növendéke volt, de mint tehetségtelent elbocsátották. Pályáját Győri József daltársulatánál kezdte, majd különböző vándortársulatoknál (Kecskemét, Debrecen, Pozsony, Arad, Kolozsvár) szerepelt. 1903-ban szerződtette a Vígszínház, majd rövid időn belül a főváros egyik legkedveltebb komikusa lett. A szellemes feleletek, ötletek, viccek, pesti kiszólások nagy mestere volt, több színdarabot neki írtak. 1912-1918 között a Király Színház, majd 1918-tól 1926-ig ismét a Vígszínház tagja volt, de számos budapesti színpadon fellépett (Városi Színház, Fővárosi Kabaré, Royal Orfeum, Blaha Lujza Színház, Fővárosi Operett-, a Király, Renaissance, Budapesti Színház, Budai Színkör, Apolló Színpad). 1920-21-ben a bécsi „Rolandbühne” igazgatója volt. 1926-tól a Fővárosi Operett-, a Budapesti, a Belvárosi és a Magyar Színházban játszott, a harmincas években a Budai Színkörben, a Fővárosi Operett-, a Király, a Magyar, a Komédia, a Labriola, a Kamara, a Bethlen-téri és a Vígszínházban szerepelt. 1939-1944 között a zsidótörvények miatt nem léphetett fel, csak az OMIKE Művészakció színpadán. 1945-ben a Fővárosi Operett-, 1946-ban a Pódium Kabaré és a Magyar Színház művésze. 1947-48-ban a Medgyaszay és a Fővárosi Operettszínházban még játszott. Szenvedélye volt a gyermekek szórakoztatása, rendszeresen fellépett Lakner bácsi gyermekszínházában és a Vígszínház gyermekdarabjaiban is.
1907-ben feleségül vette Werber Olgát.
Játszott némafilmekben, majd néhány hangosfilmen epizódszereplő volt.
Filmszerepei:
- Benjámin karrierje (1912) – Benjámin apja
- A csikós (1912) – cigány
- A tata mint dada (1912) – tűzoltó
- Páter és a Péter (1912) – őrmester
- Aladár a tűzoltónapon (1912) – Aladár
- A papagály (1913) – Közjegyző
- A marhakereskedő (1913) – Boldizsár
- A csikós (1912)
- Simon Judit (1915) – házasságközvetítő
- A szerelem bolondjai I-II. (1917) – Gierig adóbiztos
- Autogram Lili (1917, rövid)
- A drótostót (1918)
- Liliom (1919)
- Veszélyben a pokol (1921) – Jónás
- Fehér galambok fekete városban (1923) – Radó Kálmán
- A csárdáskirálynő (1927)
- Megölöm ezt a Hacsekot! (1933, rövid)
- Piri mindent tud (1932) – Mr. Brown, amerikai üzletember
- Marika (1937) - színész
- A tanítónő (1945)
- Könnyű múzsa (1947) – a művészeti tanács főtitkára
Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ Pesti Napló 1907/241. ♦ Lajta Andor: Filmművészeti Évkönyvek ♦ Színház 1948/13. ♦ Színházi Élet 1920/51. ♦ Színházi Élet 1921/10. ♦ Színházi Élet 1923/13. ♦ Színházi Élet 1926/11. ♦ Színházi Élet 1929/48. ♦ Színházi Élet 1936/49. ♦ Népszava 1945/276. ♦ Népszava 1946/226.