A SZERELEM BOLONDJAI I-II.

Tartalom

Malvin elválik férjétől, Harter Nándor főispántól, s a gazdag Lemming bankár felesége lesz. Harter nem tud belenyugodni az asszony elvesztésébe, s mindent megtesz, hogy a közelébe férkőzzön. Politikai elveit sutba dobva elfogadja a kormány által felkínált kormánybiztosi állást, hogy teljesíthesse az asszony kéréseit, s pozícióját felhasználva segíthesse Lemming gyanús üzleti vállalkozásait. A kacér asszony Harter korábbi házasságából származó felnőtt fiával, Elemérrel és Harter titkárával Angyaldyval is flörtöl. Harter féltékeny a fiára, pedig Elemér az egykori levéltáros lányát, Világosi Ilonkát szereti, s hogy Malvin közeléből eltávolítsa, külföldre küldi. Malvin, kit az elszegényedett Ilonka angolra és vívásra tanít, egy vívólecke alkalmával féltékenységből megsebesíti vetélytársát, megfosztva ezzel a Világosi családot egyetlen kenyérkeresőjétől. Elemér külföldi útjáról hazatérve találkozik a nyomorgó lánnyal, s megkéri a kezét. Angyaldy féltékenyen figyeli főnöke igyekezetét, hogy feleségét visszahódítsa, s megfenyegeti az asszonyt, hogy ha hűtlen lesz hozzá, megmérgezi. Malvin, hogy szerelmét bizonyítsa, búcsúlevelet ír, melyben az áll, hogy önként válik meg az élettől. A levelet átadja Angyaldynak, hogy rejtse majd csipkéi közé e levelet, ha valaha beváltaná fenyegetését. Közben Malvin kérésére Harter megszerzi Lemmingnek a hadsereg-szállítási üzletet. A bankár romlott gabonából, ehetetlen kenyeret szállít a katonáknak. Lelepleződik a csalás, s az egész társaságot elfogják. Az ügyben Harter is kompromittálva van, mert egy alkalommal vesztegetési pénzt fogadott el Lemmingtől. Ezt az összeget titkára tanácsára utólag kölcsönné nyilvánítva tisztázza magát.  Kiszabadítaná Lemminget a rabságból, ha az cserében lemondana Malvinról az ő javára. Lemming azonban a “kölcsön” visszafizetését kéri cserébe. Eközben a féltékeny Angyaldy találkozik Malvinnal, s arra kéri, hogy váljon el a férjétől, s szakítson Harterral és Elemérrel. Mikor látja, hogy az asszony erre nem hajlandó, egy észrevétlen pillanatban mérget önt a poharába. Harter megszerzi, s elviszi a pénzt Lemmingnek. A cinikus bankár, kinek a szerelem, az emberélet és a becsület csak üzlet, átveszi a pénzt, s Hartert a temetőbe küldi, hol kiterítve fekszik a pénz ellenértéke, a férfiak szívével mindig könnyelműen játszó asszony. Fölényesen odaveti még a szörnyű hírtől lesújtott Harternek; – „Méltóságos uram, most quittek vagyunk!"

Galéria

Vélemények

„A nagy koncepciójú és klasszikus filmsorozatnak, a Jókai ciklusnak, amely az Uher gyár nagyszabású irodalmi és művészi programjának egyik legszebb és legbecsesebb pontja, e hó 14-én jelenik meg a harmadik filmje, A szerelem bolondjai. A legnagyobb magyar elbeszélő egyik világhírű művét Wilhelm Károly, a jeles rendező transzponálta filmre alapos tudással, csupa ötlettel és konzsenialitással. Nehéz és nagy munka volt Jókai csodás fantáziával megírt regényének stílszerű filmfeldolgozása. Wilhelm Károly bámulatos ügyesen győzte le az összes nehézségeket, amelyekkel meg kellett küzdenie ebben az esetben. A szerelem bolondjainak filmváltozata olyan tökéletes kinematográfiai remekmű, amely a közönség legszélesebb rétegeit is meg fogja mozgatni. Az általánosan ismert Jókai regény minden szépsége, cselekményének minden izgalma és érdekessége, szereplő alakjainak jelleme, általában: az a miliő, az a hangulat, az a levegő, amely ez a klasszikusbecsű regényt jellemzi, — fellelhető a filmen. Akik olvasták — és ki ne olvasta volna — a legnagyobb magyar romantikus regényíró e legszebb művét, bizonyára örömmel tódulnak annak filmrekonstrukcióját megtekinteni s minden jel arra vall, hogy ez utóbbi méltón fog tetszeni különösen a nézők ama sokadalmának, akik előzőleg eredeti alakjában ismerkedtek meg ezzel a gyönyörű témával s azoknak is, akik most először jutnak majd hozzá a hallatlanul szépséges Jókai-regényhez." (Mozihét, 1918/2)

„A szerelem bolondjai" az Omniában. Irodalmi filmesemény színhelye volt e héten az Omnia: Jókai Mór ragyogó, színdús regényének, A szerelem bolondjai-nak első részét adta műsorában. Jókai regényt mozidarab formájában adni a közönségnek mindig súlyos feladatot jelent a szcenárium-író és a rendező számára, ha azt akarják, hogy a regény költői szépségeit és érdekes fordulatait visszatükröztesse a film. „A szerelem bolondjai”-ban sikerült ezzel a feladattal megbirkózni Wilhelm Károly, a szcenírozó és rendező kiváló tudásának, aki a hatalmas regényt pompás elevenséggel adja vissza a vásznon. A siker középpontjában kétségtelenül Gombaszögi Frida áll, aki a körülrajongott szépségben pompázó feleséget személyesíti a filmen. Gál Gyula, Hajdú József, dr. Torday Ottó, Somlay Artúr, Z. Molnár László, Szentgyörgyi Márta, Szöreghy, Virágh Jenő, Sarkadi Aladár és Simon Mariska játszanak még e díszes együttesben, amely hatalmas sikerre vitte ezt a legújabb Uher-filmet.” (Mozihét, 1918/3)

„(A legújabb Jókai-film bemutatója.) Hétfőn került először az Omnia vásznára a Szerelem bolondjai-nak öt felvonásból álló első része. Négy előadás volt és mind a négy ízben elővételben eladott zsúfolt nézőtér előlegezte bizalmát úgy az Omniának, mint az Uher-filmgyárnak. És a közönség nem csalódott. A gyár rendezője, Wilhelm Károly, úgy az átdolgozással, mint a rendezéssel kitűnő munkát végzett. Mindvégig szórakoztató, a legtöbb helyütt nagyon mulatságos a legújabb Jókai-film."(Pesti Hírlap, 1918. január 15.)