Filmtechnikai specifikáció
Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, hossza az 56/1920 számú O.M.B. határozat szerint: 1798 méter.
Fellelhetőség, források
kópia |
nem maradt fenn |
plakát |
BTM plakáttár (1 db készült Radó nyomdában, 1918-ban, 1 db a szkeccsváltozathoz, készült 1922-ben, grafikus: Sátory Lipót) |
Bibliográfia
- Mozgófénykép Híradó, 1918/31, 33, 34, 35, 49
- Mozihét, 1918/20, 46
- Mozi-Világ, 1918/20, 35
- Színházi Élet, 1918/21, 36, 46
- Budapesti Hírlap, 1918. szeptember 1, november 17., 19. 1922. március 19., 25.
- 8 Órai Újság, 1918. november 19.
- Mozi Műsor (Kassa), 1918/15
- Belügyi Közlöny, 1920. 805. p.
- Paimann’s Filmlisten, 1918/137
- Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 113. p.
- Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 356. p.
- Murai János: Magyar Filmográfia I. (Kézirat. OSZK.) 26. p.
- Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 236, 240. p.
Tartalom
Zacsiván a vándorútnak induló drótostótokat búcsúztatják. Jankó, Vojtek nevelt fia is útnak indul, s előtte tót szokás szerint eljegyzi Vojtek lányát, Zsuzskát. Az öreg Vojtek anyagi gondokkal küszködik. Blacsek 120 forint adósság miatt el akarja árvereztetni a házát. Pfefferkorn segíti ki a bajból. Jankó Budapestre kerül, de rosszul megy a sora. Pfefferkornnal találkozik, aki Günther vaskereskedőnél helyezi el inasnak. Múlik az idő. Jankóból meglett férfi lesz, akibe beleszeret főnökének leánya, Mici. Günther örömmel beleegyezik, hogy a fiatalok összeházasodjanak. Zsuzska sem vette komolyan a gyermekkori eljegyzést, mert Jankó távollétében a gazdag Blacsek fiának, Milosnak ígérkezett. Ám egy napon Pfefferkornnak eszébe jutnak védencei, és elhatározza, felviszi magával Pestre Zsuzskát, hogy találkozhasson vőlegényével. A legrosszabb pillanatban, Jankó és Mici eljegyzésén toppannak be Güntherékhez. Zsuzska megjelenése miatt felbomlik az eljegyzés, és Milos is megharagszik a lányra, amiért Jankó után jár. Így lesz a jó szándékú Pfefferkorn két pár boldogságának elrontója. Jankó kilép a Günther cégtől, visszatér Zacsivára, hogy betartsa gyerekkori ígéretét. Időközben Pfefferkorn tönkremegy, háza és földje dobra kerül. Az öreg bánatát fokozza, hogy az árverésen Jankó veszi meg a birtokot. Pfefferkorn szomorúan mereng maga elé. Egyszer csak egy okmányt pillant meg, melyet Jankó és Zsuzska tartanak elé, s melyből kiderül, hogy a fiatalember az ő számára vásárolta vissza a birtokot. Az öreg sírva öleli meg védenceit.
Vélemények
„A drótostót Lehár operettje a filmen. A Lux filmgyár tavalyi sikerei után joggal várta a magyar moziközönség, hogy a gyár ezidén is elsőrangú filmprodukciókkal lép a nyilvánosság elé. Az első nagyszabású darab, amely november 18-án, a Corsóban kerül bemutatóra, a Drótostót, Lehár Ferenc nagysikerű operettje. Régi jó idők kedves emlékei jutnak eszünkbe, a Pfefferkorn, a Janó, a Zsuzsika kedves, szimpatikus alakjai Egyike a legszebb és legkedvesebb filmjeinknek, amely sok derűt és nagy élvezetet fog a mi közönségünknek szerezni, A darab főszerepét Rónai Aliz, Petheő Attila, Szalkay Lajos, Árnyay Károly és Kovács Andor játsszák. A rendezés dr. Lázár Lajos nagyszerű munkája, míg a szcenáriumért Falk Richárdnak jár kí külön dicséret.” (Színházi Élet, 1918/46)
„A Corso november 18-án két nagyszabású filmet mutat be. Az egyik a Drótostót, amelynek gyönyörű muzsikájával és érdekes meséjével Lehár Ferenc annak idején valósággal elbájolta a színházba járó közönséget. A Drótostót a Lux filmgyár munkája, filmre írta Falk Richárd, rendezte dr. Lázár Lajos. Tele szebbnél-szebb jelenetekkel, amelyek mind hű másai Lehár operettjének. Pefferkorn szerepét a darabban mesteri komikummal játssza Sarkadi Aladár, a Vígszínház tagja, temérdek játékos ötletével mindvégig állandó derültségben tartván a közönséget A Corso a darab keretében nem mindannapi zenei élvezetben is részesíti publikumát, amennyiben a Drótostót dalbetétjeit is minden egyes előadáson énekelteti.”(Pesti Hírlap, 1918. november 17.)