A DRÓTOSTÓT

The Tinker (angol címfordítás), Der Rastelbinder (osztrák forgalmazási cím)

Alkotók

Lázár Lajos rendező
Victor Leon író (operett, Der Rastelbinder, 1902)
Lehár Ferenc zene (operett, Der Rastelbinder,1902)
Falk Richárd forgatókönyvíró

Szereplők

Sarkadi Aladár Pfefferkorn
Rónay Alice Mici
Petheő Attila Jankó felnőtt korában
Fenyő Emil Milos
Lukics Andor Jankó gyerekkorában
Szalkay Lajos  
Árnyay Károly  
K. Kovács Andor  
M. Szirmay Hajnal  

Technikai stáb

Zsitkovszky Béla operatőr

Produkciós stáb

Lázár Lajos producer

Gyártási és bemutatási adatok

Lux Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. gyártó cég
Lux Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. forgalmazó cég
1918. augusztus 27. (Mozgókép-Otthon) sajtóbemutató
1918. november 18. (Corso) bemutató
1919. szeptember 10. (Bécs) bemutató
56/1920 cenzúrahatározat
74/1922 szkeccsváltozat cenzúra határozata

Külső forgatási helyszínek

  • Felvidék

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, hossza az 56/1920 számú O.M.B. határozat szerint: 1798 méter.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn
plakát BTM plakáttár (1 db készült Radó nyomdában, 1918-ban, 1 db a szkeccsváltozathoz, készült 1922-ben, grafikus: Sátory Lipót)

Bibliográfia

  • Mozgófénykép Híradó, 1918/31, 33, 34, 35, 49
  • Mozihét, 1918/20, 46
  • Mozi-Világ, 1918/20, 35
  • Színházi Élet, 1918/21, 36, 46
  • Budapesti Hírlap, 1918. szeptember 1, november 17., 19. 1922. március 19., 25.   
  • 8 Órai Újság, 1918. november 19.
  • Mozi Műsor (Kassa), 1918/15
  • Belügyi Közlöny, 1920. 805. p.
  • Paimann’s Filmlisten, 1918/137
  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 113. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  356. p.
  • Murai János: Magyar Filmográfia I. (Kézirat. OSZK.) 26. p.
  • Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 236, 240. p.

Tartalom

Zacsiván a vándorútnak induló drótostótokat búcsúztatják. Jankó, Vojtek nevelt fia is útnak indul, s előtte tót szokás szerint eljegyzi Vojtek lányát, Zsuzskát. Az öreg Vojtek anyagi gondokkal küszködik. Blacsek 120 forint adósság miatt el akarja árvereztetni a házát. Pfefferkorn segíti ki a bajból. Jankó Budapestre kerül, de rosszul megy a sora. Pfefferkornnal találkozik, aki Günther vaskereskedőnél helyezi el inasnak. Múlik az idő. Jankóból meglett férfi lesz, akibe beleszeret  főnökének leánya, Mici. Günther örömmel beleegyezik, hogy a fiatalok összeházasodjanak.  Zsuzska sem vette komolyan a gyermekkori eljegyzést, mert Jankó távollétében a gazdag Blacsek fiának, Milosnak ígérkezett.  Ám egy napon Pfefferkornnak eszébe jutnak védencei, és elhatározza, felviszi magával Pestre Zsuzskát, hogy találkozhasson vőlegényével. A legrosszabb pillanatban, Jankó és Mici eljegyzésén toppannak be Güntherékhez. Zsuzska megjelenése miatt felbomlik az eljegyzés, és Milos is megharagszik a lányra, amiért Jankó után jár.  Így lesz a jó szándékú Pfefferkorn két pár boldogságának elrontója. Jankó kilép a Günther cégtől, visszatér Zacsivára, hogy betartsa gyerekkori ígéretét. Időközben Pfefferkorn tönkremegy, háza és földje dobra kerül. Az öreg bánatát fokozza, hogy az árverésen Jankó veszi meg a birtokot. Pfefferkorn szomorúan mereng maga elé. Egyszer csak egy okmányt pillant meg, melyet Jankó és Zsuzska tartanak elé, s melyből kiderül, hogy a fiatalember az ő számára vásárolta vissza a birtokot. Az öreg sírva öleli meg védenceit.

Érdekességek

  • A filmből 1922-ben szkeccsváltozat készült, melyet 1922. március 20-án mutattak be a Tivoli moziban: „Lehár diadalmas operettje, amely évekkel ezelőtt annyi feledhetetlen estét szerzett Budapest közönségének is, a Drótostót, kitűnő szereposztásban és eredeti muzsikával szkeccs-alakban kerül színre hétfőtől kezdve a Tivoliban. A filmrészben: Sarkadi Aladár, Pető Atilla, Róna Alice és Fenyő Emil játszanak, míg a színpadi részben Pintér Manci, Sólyom Aladár és Barabás Elemér kreálják a szerepeket. Kétségtelen, hogy a Drótostót repríze ebben a formában is zsúfolt házakat fog vonzani a Tivoliba.” (Pesti Hírlap, 1922. március 19.)
  • A szkeccsváltozat a korabeli könnyűzenei divat hatása alatt készült, jazzbanddel, shymmivel.

Galéria

Vélemények

„A drótostót Lehár operettje a filmen. A Lux filmgyár tavalyi sikerei után joggal várta a magyar moziközönség, hogy a gyár ezidén is elsőrangú filmprodukciókkal lép a nyilvánosság elé. Az első nagyszabású darab, amely november 18-án, a Corsóban kerül bemutatóra, a Drótostót, Lehár Ferenc nagysikerű operettje. Régi jó idők kedves emlékei jutnak eszünkbe, a Pfefferkorn, a Janó, a Zsuzsika kedves, szimpatikus alakjai Egyike a legszebb és legkedvesebb filmjeinknek, amely sok derűt és nagy élvezetet fog a mi közönségünknek szerezni, A darab főszerepét Rónai Aliz, Petheő Attila, Szalkay Lajos, Árnyay Károly és Kovács Andor játsszák. A rendezés dr. Lázár Lajos nagyszerű munkája, míg a szcenáriumért Falk Richárdnak jár kí külön dicséret.” (Színházi Élet, 1918/46)

„A Corso november 18-án két nagyszabású filmet mutat be. Az egyik a Drótostót, amelynek gyönyörű muzsikájával és érdekes meséjével Lehár Ferenc annak idején valósággal elbájolta a színházba járó közönséget. A Drótostót a Lux filmgyár munkája, filmre írta Falk Richárd, rendezte dr. Lázár Lajos. Tele szebbnél-szebb jelenetekkel, amelyek mind hű másai Lehár operettjének. Pefferkorn szerepét a darabban mesteri komikummal játssza Sarkadi Aladár, a Vígszínház tagja, temérdek játékos ötletével mindvégig állandó derültségben tartván a közönséget A Corso a darab keretében nem mindannapi zenei élvezetben is részesíti publikumát, amennyiben a Drótostót dalbetétjeit is minden egyes előadáson énekelteti.”(Pesti Hírlap, 1918. november 17.)