Szülei: Pichler Ferenc, Jäger Teréz
Beceneve: "Paci"
Lakása: Budapest, VI. Podmaniczky utca 95. (1904)
Énektanulmányai után Solymossy Eleknél tanult színészetet. 1900-ban Makó Lajos temesvári társulatában kezdte pályáját, majd a Népszínházban és a Vígoperában lépett fel. 1908-1912 között külföldön (Bécs, Berlin, Hamburg) működött, majd 1912-től a Népoperában, 1916-ban és 1917-ben Kassán és Brassóban lépett fel. Az első világháborúban öt hónapig frontszolgálatot teljesített, majd a frissen létrehozott frontszínházban lépett fel. 1917 júliusától az Első Magyar Front Színház vezetője lett. Felesége is szerepelt itt. 1918 márciustól 1923 őszéig a Városi Színházhoz szerződött. Párhuzamosan 1917-ben a Városligeti Színkörben, 1918-ban a Vígszínházban, 1920-ban a Budai Színkörben, 1922-ben a Faun Kabaréban is fellépett. A húszas években állandó szerződést már nem kapott, egy időre visszavonult a színészettől, s írással is próbálkozott, s főként a Székely István rendezte filmekben vállalt szerepet. A tízes években, a magyar hanglemezgyártás hajnalán kedvelt gramofonénekes volt.
Neve fennmaradt, mint akvaristáé is. Külföldi szerződései alkalmával magával vitte akváriumait is. 1908-ban a bécsi Kertépítő Társaságtól (Gartenbau Gesellschaft) emlékoklevelet nyert a társaság kiállításán bemutatott akváriumaival.
1904. október 29-én vette feleségül Kasper Gizella színésznőt.
Az Uranus Magyar Mozgófényképgyár laborját 1916-1917-ben egy évre bérelte, mert négy filmet szándékozott forgatni (beceneve alapján az ún. Paci-filmeket), amelykből azonban csak egy készült el.
Több némafilmszerep után a hangosfilmkorszakban epizódszerepeket alakított.
Filmszerepei:
- Paci kirándul (1915)
- Paci kalandjai a budapesti állatkertben (1915)
- Paci, a muszkaverő (1915)
- A fogadalom (1920)
- A keselyű (1921) – Gergő
- Tavaszi szerelem (1921)
- Dauphin (1922)
- A síron túl (1923)
- Csak nővel ne! (1924)
- Zsuzsánna és a vének (1928)
- A kék bálvány (1931) – Béla bácsi, Lóránt György nagybátyja
- Hyppolit, a lakáj (1931, magyar-német) – Schneider barátja
- A repülő arany (1932) – az Esti Hírek igazgatója
- Rákóczi induló (1933, magyar-német-osztrák) – tábornok
- Egy éj Velencében (1933, magyar-német) – szállodaportás
- Ida regénye (1934) – anyakönyvvezető
- Lila akác (1934) – Tóni, kocsis
- Szerelmi álmok (1935) – vendég a koncerten
- Budai cukrászda (1935) – Szemerédy államtitkár a tárlaton
- Nászút féláron (1936) – kézbesítő
- Mámi (1937) – vendég a bálon
- 3:1 a szerelem javára (1937) – szurkoló
- Két fogoly (1937) – fogadóbizottsági tag
- A Noszty-fiú esete Tóth Marival (1937, magyar-német-osztrák) – Rózsika apja
- Cifra nyomorúság (1938) – vendég Feliczyék estélyén
- A miniszter barátja (1939) – gróf Gallay Kázmér
- Dankó Pista (1940) – német orvos
- Mágnás Miska (1949) - vendég a fogadáson
Producer:
- Paci kirándul (1915)
- Paci kalandjai a budapesti állatkertben (1915)
- Paci, a muszkaverő (1915)
Forgatókönyvíró:
- Paci kirándul (1915)
- Paci kalandjai a budapesti állatkertben (1915)
- Paci, a muszkaverő (1915)
Rendező:
- Paci kirándul (1915)
- Paci kalandjai a budapesti állatkertben (1915)
- Paci, a muszkaverő (1915)
Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ Wikipédia ♦ FamilySearch (házassági 1904)