A VÉN GAZEMBER [filmterv]

1924   vígjáték

Alkotók

Uwe Jens Krafft rendező
Mikszáth Kálmán író (regény, 1906)
Harsányi Zsolt forgatókönyvíró

Szereplők

Réthey Lajos Borly Gáspár
Tolnay Ákos Inokay báró
Fenyő Emil  
Komjáthy Mária  
Petrovich Szvetiszláv  
Piller Margit  
Rákosi Szidi  

Produkciós stáb

Barna Károly producer

Gyártási és bemutatási adatok

Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. gyártó cég
erre vonatkozó adatot nem találtunk bemutató
cenzúra határozat nem maradt fenn cenzúra

Filmtechnikai specifikáció

Technikai adatok nem maradtak fenn.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn

Bibliográfia

  • A vén gazember – filmen. In: Miskolczi Napló, 1924. április 2.
  • „A vén gazember”filmen In: Az Est, 1924. május 28.
  • Színpadtól a vászonig. In: Pesti Hírlap, 1924. június 6.
  • Lajta Andor: A magyar film története IV. Bp. (é.n. Kézirat, MNFA Könyvtára.) 58. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  364. p.
  • Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. Bp. 1996. Magyar Filmintézet, 210. p.

Érdekességek

  • A film szereposztása körül bonyodalmak voltak. Rózsahegyi László kifogásolta, hogy nem édesapjára osztották Borly Gáspár szerepét. Barna Károly a Corvin Filmgyár vezérigazgatója a Pesti Hírlapban reagált erre: "Elismerem — sőt magam is legnagyobb tisztelői közé tartozom Rózsahegyi Kálmánnak, — hogy egyike Magyarország legnagyobb művészeinek, de viszont mindazok, akik. értenek a filmhez és objektív szemmel bírálják meg a filmszínész játékát, tudják és elismerik hogy Réthey Lajos, aki a „Vén gazember" Borly szerepét fogja játszani, egyike ma Európa legjobb nevű filmszínészeinek és nevét nemcsak itthon, nemcsak egész Európában ismerik és becsülik, hanem nemsokára az „Egy dollár" révén Amerikában is ismerni fogják. Réthey Lajos egyik meghívást a másik után kapja előkelő osztrák és német gyárak-tól, nálunk ismeretlenül magas gázsikkal, de ő in-kább itthon dolgozik napi tiz dollár föllépti dijért. (Színpadtól a vászonig. In: Pesti Hírlap, 1924. június 6.)
  • A film elkészítéséről Barna Károly a következőket nyilatkozta: "Való igaz, hogy tervbevettük a „Vén gazember" megfilmesítését. A film elkészítése költségvetésünk szerint körülbelül másfél milliárd magyar koronába fog kerülni. Ebből Magyarországon mintegy háromszázmillió magyar koronát lehet csak bevenni. A befektetett tőke még fönnmaradó összege, valamint a haszna külföldről kell, hogy befolyjon. Már most, miután Magyarország alig egyötödét amortizálja a befektetett tőkének, természetes, hogy egy filmet a külföldi ízlésnek megfelelően kell elkészíteni, hogy az versenyképes legyen és ami a fő: a külföldi megvegye. Azaz magyarul: internacionális filmet kell készíteni. (Színpadtól a vászonig. In: Pesti Hírlap, 1924. június 6.)
  • Míg Barna Károly még csak a tervezésről beszél június 6-én, Az Est május 28-i számában már a forgatás megkezdéséről számolnak be: »A vén gazember« — filmen. Mikszáth Kálmán zamatos kis regénye, amely Harsányt Zsolt átdolgozásában a Nemzeti Színház idei évadjának egyik legnagyobb sikerű újdonsága volt, legközelebb filmen is a közönség elé kerül. A filmesített Mikszáth-regény szcenáriumát szintén Harsányi készítette, aki a film természetének megfelelően bizonyos epikai szélességgel dolgozhatta fel Borly Gáspár megható történetét és vászonra vetíthet olyan jeleneteket is, amelyek a színpadi cselekményben természetesen kimaradtak. Az új magyar film szereplői között lesz egv érdekes amatőrszínész is. Tolnai Ákos, a kitűnő festőművész, aki vállalkozott Inokay báró alakjának személyesítéséhez. Az új film fölvételeit ma kezdték meg. („A vén gazember”filmen In: Az Est, 1924. május 28.)
  • Mivel a film bemutatására vonatkozó adatot nem találtunk, feltételezhető, hogy az ambiciózus terv végül nem valósult meg.