Eredeti neve: Harsányi Zoltán Tibor Pál
Szülei: kisharsányi, villányi és sárospataki Harsányi Ödön gyárigazgató, Zimmermann Etelka
Húga Harsányi Gréte (Margit) írónő
Díjai: Corvin-koszorú (1935)
Lakása: Budapest VI. Gyár utca 40. (1913), V. Báthory utca 3. (1922), VII. Stefánia út 16. (1927), XII. Béla király út 25. (1943)
A sárospataki gimnázium és a kolozsvári egyetem elvégzése után hírlapírással foglalkozott. 1910-13-ban a Színházi Élet felelős szerkesztője, 1913-tól a Budapesti Hírlap, majd a Pesti Napló munkatársa. 1921 áprilisától 1922 januárjáig a Renaissance Színház művészeti vezetője, 1938-tól haláláig a Vígszínház igazgatója. 1931-ben a Petőfi, 1934-ben a Kisfaludy Társaság tagja lett.
1913. febrruár 6-án feleségül vette Vidor (Orbán) Ilona színésznőt, akitől 1920-ban elvált. 1922. január 10-én dévényi Téven Erzsébet lett a felesége, akitől 1934-ben elvált. Fia András (sz. 1914.) református püspök.
Számos regény, színdarab mellett filmforgatókönyveket is írt, Háry János c. művét is átírta filmre.
Író:
- Weisz Pista, a huszár (1913, szkeccs, Faragó Jenővel)
Forgatókönyvíró:
- A vén gazember (1924) - filmterv
- Kacagó asszony (1930)
- Csókolj meg, édes! (1932)
- A Noszty-fiú esete Tóth Marival (1937, magyar-német-osztrák)
- Rozmaring (1938)
- Eladó birtok (1940)
- Háry János (1941, Paulini Bélával)
- A lord (1941, nem valósult meg)
- Egy ember tragédiája (1941, Radványi Gézával, nem valósult meg)
- Tündérkirálynő (1941, nem valósult meg)
Filmszerepe:
- Csókolj meg, édes! (1932) - önmaga
Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ FamilySearch (házassági 1913 1922 halotti)