A TÁNCZ

Alkotók

Zsitkovszky Béla rendező
Pekár Gyula rendező
Pekár Gyula író
Kern Aurél zene
Neszmélyi Izsó karmester
Cesar Smeraldi koreográfus

Szereplők

Balogh Szidi ó-görög tánc
Nirschy Irén ó-görög tánc
Márkus Emília  Salome tánca 
Kranner Rózsi pavane, gaillarde, allemande, tarantella, courante, palotás, verbunkos, körmagyar
Kranner Ilka pavane, courante, passepied, verbunkos
Koós Margit pavane, allemande, courante, passepied
Szommer Ilona   pavane, gavotte, nagy mazúrka
Dietz Teréz  gaillarde, passepied, gavotte 
Friedbauer Gizella  gaillarde, gavotte, nagy mazúrka, 
Kovács Bella gaillarde, gavotte, verbunkos, körmagyar
Pollák Anna gaillarde, gavotte, verbunkos
Pleczner Lujza  gaillarde, menüette
Schuster Irma  gaillarde, nagy mazkúrka
Tragizer Gizella  gaillarde, allemande, courante, passepied, gavotte, nagy mazúrka, verbunkos, körmagyar
Schmidek Gizella  cachucha 
Ludmányi Margit  allemande, menüette, nagy mazúrka
Csapó Paula allemande, menüette, nagy mazúrka, palotás, verbunkos
Várady Jenő tarantella
Fischel Janka gavotte
Horváth Margit menüette
Altmann Kornélia menüette
Keszler Ilona menüette, nagy mazúrka
Murai Margit menüette
Fedák Sári japán tánc
Szeibert jégkeringő
Szeibertné jégkeringő
Pollák Anna nagy mazkúrka
Hauptmann Ilka palotás
Hauptmann Amália palotás
Reitz Rózsi palotás
Szabadosné Paula palotás
Hajdú Margit palotás
Dietz Teréz palotás, verbunkos
Carbenné Lujza körmagyar
Klein Katica körmagyar
Blanszky Janka körmagyar
Witkovszky Rózsa körmagyar
Fischl Janka körmagyar
Operaház balettkara  
Hegedüs Gyula szatirikus csárdás
Berzétey Ilona szatirikus csárdás
Vendrey Ferenc szatirikus csárdás
Nikó Lina szatirikus csárdás
Szerémy Zoltán szatirikus csárdás
Bosnyákné szatirikus csárdás
Radics Béla és zenekara zenész szatirikus csárdás
Hegyi Aranka tüzes magyar csárdás
Rózsa Miklós tüzes magyar csárdás
Maróthy Margit tüzes magyar csárdás
Ráthonyi Ákos  tüzes magyar csárdás
Viderné  tüzes magyar csárdás 
Kenedics Kálmán  hegedűs, tüzes magyar csárdás
Blaha Lujza   csaplárosné, igazi magyar csárdás 
Kiss Mihály   huszárörmester, igazi magyar csárdás 
Lányi Géza cimbalmos, igazi magyar csárdás 
Vidosfalvy Gyula  hegedűs
Zsivnyi József hegedűs 
   

Technikai stáb

Zsitkovszky Béla operatőr 

Gyártási és bemutatási adatok

Uránia Magyar Tudományos Egyesület gyártó cég
1901. április 30. (Uránia) bemutató

Külső forgatási helyszínek

  • Műjégpálya
  • Uránia Színház tetőterasza

Filmtechnikai specifikáció

24 táncot szemléltető magyar filmfelvételből úgynevezett kinematogrammból állt.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn

Bibliográfia

  • Budapesti Hírlap, 1901. január 22., február 21., március 22., április 3., 4., 5., 12., 18., 21., 26., 30., május 1., 12., 15., 16., 17., 19., 25., 26., 1906. augusztus 9.
  • Magyarország 1901. május 1., 12.
  • Az első magyar mozgóképek In: Új idők 1901/16. április 14.
  • A mozgófényképekről. Uránia Népszerú Tudományos Folyóirat, 1901/5. május 1.
  • Tűz az Urániában. In: Vasárnapi Újság 1901/14. (április 7.)
  • Az első magyar mozgókényképek: In: Vasárnapi Újság, 1901/15. (április 14.)
  • "A táncz" az Urániában. In. Vasárnapi Újság, 1901/17. (április 28.)
  • Hír a bemutatóról, Vasárnapi Újság, 1901/18. (május 5.)
  • Magyar Film, 1921/16 (Blaha Lujza első filmszerepléséről nyilatkozik… 5. p.)
  • Pánczél Lajos: Pereg a film. Bp. é.n. [1920 körül] 68. p.
  • Lajta Andor: A magyar film története I. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 44-58. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 9-10. p.
  • Nemeskürty István: A magyar film története (1912-1963). Bp. 1965. 22., 25. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Bp. 1966. 79-82. p.
  • Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920).1974. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 5, 7- 11. p.
  • Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. Bp. 1996. Magyar Filmintézet, ?? p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Bp. 2003. Palatinus. 42-45. p.

Tartalom

I. felvonás a tánc ó- és középkori történetét szemlélteti. Szerepeltek benne görög mitológiai táncok, ó-egyiptomi táncok, palesztinai táncok, keleti táncok. A táncokat szcenírozták, mintha Rubens, Böcklin festményei elevenedtek volna meg a néző előtt. 

Mozgóképek:

  1. Ó-görög tánc előadja: Balogh Szidi, zenekíséret: ie. I. századból származó Seiskilos-bordal melyet pánsípon Nirschy Emília adott elő
  2. Salome tánca (1901. március 21.) (felvétel ismétlés: április 25.)  előadja: Márkus Emília héber zenekísérettel

II. felvonás a tánctörténet aranykorát, a XVI-XVIII. század, szemlélteti

Mozgóképek:

  1. Pavane /Pávatánc  előadják: Kranner Ilka, Kranner Rózsi, Koós Margit, Szommer Ilona a Belle qui tiens ma vie… című táncdal zenéjére
  2. Gaillarde (felvétel: április 18.) előadják: Dietz Teréz, Friedbauer Gizella, Kovács Bella, Kranner Rózsi, Pollák Anna, Pleczner Lujza, Schuster Irma, Tragizer Gizella
  3. Cachucha előadja: Schmidek Gizella
  4. Allemande (felvétel: április 20.) táncolja: Csapó Paula, Kranner Rózsi, Koós Margit, Ludmányi Margit, Tragiczer Gizella
  5. Tarantella előadják: Kranner Rózsi és Várady Jenő
  6. Courante (felvétel: április 18.) előadják: Kranner Rózsi, Kranner Ilka, Koós Margit, Tragizer Gizella
  7. Passepied (felvétel: április 20.) előadják: Tragizer Gizella, Kranner Ilka, Koós Margit, Dietz Teréz a (Merseme Harmone universelle-jéből való zenekísérettel) ???
  8. Gavotte (felvétel: április 18.)előadják: Dietz Teréz, Fischel Janka, Friedbauer Gizella, Kovács Bella, Schuster Irma, Szommer Ilona, Tragizer Gizella, Pollák Anna (Lulli szerzeményének (1659)  dallamaira)
  9. Menüette (felvétel: április 20.) előadják: Csapó Paula, Horváth Margit, Ludmányi Margit, Plenczner Lujza, Altmann Kornália, Keszler Ilona, Murai Margit (Grétrey szerzeményének (1770) dallamaira)

III. felvonás a XIX. század táncait szemlélteti. A keringő ősi formáját, a Ländlert, majd a Schleifert táncolják. Utánuk következik a nagymazur, a kán-kán, majd a jégkeringő. Ezután az etnografikus táncok, japán, jávai, néger, spanyol, szláv, valamint magyar táncok következnek.

Mozgóképek: 

  1. Japán tánc Fedák Sárival utólag vették fel és illesztették az előadásba.
  2. Kánkán külföldi felvétel
  3. Néger tánc külföldi felvétel
  4. Spanyol tánc külföldi felvétel
  5. Jégkeringő (felvétel: 1901. február 19.) sz: Szeibert bécsi korcsolyaművész és neje
  6. Nagy mazurka (felvétel: április 11.) előadják: Csapó Paula, Keszler Ilona, Ludmányi Margit, Friedbauer Gizella, Szommer Ilona, Schuster Irma, Pollák Anna, Tragizer Gizella
  7. Palotás (felvétel: április 11.) sz: Hauptmann Ilka és Amália, Kranner Rózsi, Reitz Rózsi, Szabadosné Paula, Hajdú Margit, Dietz Teréz, Csapó Paula, valamint az Opera balerinái
  8. Verbunkos előadják: Tragizer Gizella, Kranner Rózsi, Kranner Ilka, Friedbauer Gizella, Kovács Bella, Pollák Anna, Csapó Paula, Dietz Teréz
  9. Körmagyar előadják: Kramer Rózsa, Carbenné Lujza, Tragizer Gizella, Klein Katica, Blanszky Janka, Kovács Bella, Witkovszky Rózsa, Fischl Janka
  10. „Szatirikus” vagy Modern csárdás (felvétel: április 25.) sz: Vendrey Ferenc - Nikó Lina, Hegedüs Gyula-Berzétey Ilona, Szerémy Zoltán - Bosnyákn, Radics Béla és zenekara
  11. Tüzes magyar csárdás (felvétel: április 27.) előadja: Hegyi Aranka, Rózsa Miklós, Maróthy Margit, Ráthonyi Ákos, Viderné, Kenedics Kálmán
  12. Igazi magyar csárdás (felvétel: május 18.) előadja: Blaha Lujza (csaplárosné), Kiss Mihály (huszárőrmester) Lányi Géza (cimbalmos) A jelenet kocsmában játszódik. A csaplárosné kacérkodva illeg-billeg, s bort önt a huszárnak, de az rá se hederít, csak szótlanul iszogat. A bor azonban hatni kezd, s a huszár felpattan, derékon kapja a csaplárosnét. Előbb a „lassút”, majd a „frisset” járják.

Érdekességek

  • Az első felvételeket meg kellett ismételni, mivel az Uránia laboratóriumában tűz ütött ki,  mely során a Márkus Emiliával  és a balerinákkal készült felvételek egy része megsemmisült.
  • Rossz idő miatt el kellett halasztani a Blaha Lujzával április végére tervezett felvételeket, így az ő táncát májusban vették fel, s csak a premier után illesztették a filmbe.
  • Fedák Sári táncának felvétele szintén csak májusban készült el: „(Fedák Sári az Urániában.) Ma délben az Urániának háztető-színpadján megkezdődtek ismét a táncfölvételek. Fedák Sári, a Népszínház művésznője, táncolta el utolérhetetlen bájjal japáni táncait. Facipősen, japáni jelmezében a karakterisztikus kézmozdulatokkal járta el a táncokat, amiknek az Uránia engedelme alapján előkelő nézőközönsége volt. Az Uránia vezetősége oly hosszú sorozatot készített a Fedák Sári táncáról, a mely három teljes percig tart az előadásnál. A színház közönségének már holnap alkalma lesz gyönyörködni a szép táncfölvételekben.” (Budapesti Hírlap, 1901 május 17.)
  • A film a sikeres budapesti bemutató után a vidéki nagyvárosokba, majd külföldre, többek között Párizsba is eljutot

Galéria