Hegedűs Gyula

Születés: Kéty, 1870. február 3.

Halálozás: Budapest, 1931. szeptember 20.

Eredeti neve: Heckmann Gyula Mihály
Szülei: Heckmann János postamester, fonyódi Fonyó Alojzia
Díjai: Ferenc József rend lovagkeresztje (1914), Signum Laudis (1926), Kéty község díszpolgára (1927)
Lakása: Budapest V. Lipót körút 7. (1931)

A magyar színművészet egyik legnagyobb egyénisége volt. Szekszárdon a polgári fiúiskola hat osztályát végezte el, majd ösztöneinek engedve, tizennyolc éves korában megszökött a szülői háztól és felcsapott színésznek. 1889-ben lépett színpadra Keresztély Jánosné vándor daltársulatánál Tolnaapátiban, ahol egy forint napi gázsit és kosztot kapott. Ennél a színtársulatnál Barabás álnéven működött. Még ugyanebben az évben Paulay Ede felvette a színitanodába, mestere Újházi Ede volt. Mint az akadémia harmadéves növendéke hatalmas sikert aratott a Várszínházban, az Aranyemberben, ahol Brazovics Athanáz alakját öntötte remekbe. Komoly színészi pályáját 1891-ben Pesti-Ihász Lajos és Dobó Sándor színtársulatánál kezdi, majd különböző társulatoknál játszik Szolnokon, Pápán, Debrecenben, Pozsonyban, Budán, Fehérvárt, Zomborban, Baján. 1894-ben Ditrói Mór Kolozsvárra szerződteti, majd mikor 1896. májusában megnyitja a Vígszínházat, a fiatal Hegedűs Gyulát is felhozza a fővárosba és beilleszti abba az együttesbe, amelynek rövidesen egyik legerősebb oszlopává vált. A Vígszínháznak 1915-ig, majd egy évi Nemzeti Színházbeli szereplése után, 1926-ig volt tagja. Ettől kezdve csak szerepekre szerződött, fellépett más színházakban is. 1914. április 28-án ünnepelte a Vígszínházban huszonöt éves színészi jubileumát, amely alkalommal a Vendégek című alkalmi játékban lépett fel, melyet Bródy Sándor, Heltai Jenő, Lengyel Menyhért és Molnár Ferenc közösen írtak a számára. 1925-ben a Vígszínház elbocsátotta, ezért a következő évben külföldi turnét szervezett, de vállalkozása meghiúsult. 1927-ben a Magyar Színház, a Belvárosi Színház és a Király Színház vendége volt. Ugyanennek az esztendőnek az elején Kéty község díszpolgárrá választja és egyik uccáját róla nevezi el. 1928. márciusában tartja első önálló előadó estjét a Zeneakadémián. A Vígszínház igazgatósága emlékének adózva 1971-ben alapította a Varsányi Irén- és Hegedűs Gyula-emlékgyűrűt, amely díjat felváltva adják át a színház egy-egy színésznőjének, illetve színészének a társulat titkos szavazása alapján.

A magyar színjátszásban új iskolát teremtett, egyéniségét a beszéd természetes egyszerűsége és életszerűsége, a mozgás természetessége és eleganciája jellemezte. Számos felejthetetlen alakítása sokáig élt a színházlátogatók emlékében. A naturalista színjátszás jelentős alakja (stílusát vígszínházi stílusnak is nevezték). Legjobb alakításait a kortárs magyar írók, főleg Molnár Ferenc darabjaiban nyújtotta (Az ördög, Liliom, Játék a kastélyban). Hegedűs nem csak a magyar színjátszás történetében játszott korszakos jelentőségű szerepet, de az egyetemes színháztörténelemben is a realisztikus játékmodor egyik legfontosabb képviselője. Első sikereinek ideje arra a színházi forradalmi korszakra esik, amikor Laube és a Burgtheater deklamáló stílusával szemben Brahm és Ántoine megteremti a naturalista játékmodort. Ennek színhelye nálunk a Vígszínház, amelynek könnyed és főleg francia vígjátékokra alapozott műsora a naturalista stílus fölényes és virtuóz áthangolását követelte meg az együttestől. Hegedűs Gyula természetes adottságai, pompás megjelenése, eleganciája, zengő és lelkes orgánuma, arcjátéka, kifejező gesztusai már az indulás pillanatában biztosították az új játékstílusban a vezérszerepet. A Vígszínháznak ez az első hőskora teljesen az ő nevével forrt össze. Színészi tevékenységén kívül mint színműíró is jelentékeny sikereket ért el. 1906. januárjától a Színiakadémia tanára. 1907. szeptemberétől a Zeneakadémia játékmestere, 1917. decemberétől a Budapesti Színészek Szövetségének örökös tiszteletbeli elnöke, 1926 júliusától kormányfőtanácsos.

Első felesége Medgyaszay Evelin színésznő volt, akitől 1897-ben megözvegyült. Második felesége Berzétey Ilona, színésznő, a Vígszínház tagja volt, (sz. Bp. 1876), akit 1901. október 26-án vett feleségül. Fia: Dr. Hegedűs Lajos, aki a rá vonatkozó iratok, fényképek és személyes élményei segítségével feldolgozta apja életét.

Fellépett néhány filmszerepben is, amelyek közül a Zoárd mester aratott emlékezetes sikert. Hangját, beszédét, alakját megörökítette a hangosfilm is: Bethlen Margit grófnő A szerelem örökké él című filmjátéka előtt, amely 1930-ban készült, prológust mondott.

Filmszerepei:

A táncz (1901) - táncos
A munkászubbony (1914) - Hornyai (más forrás szerint: Horvai) gyáros
Zoárd mester (1917) - Zoárd mester
Élet, halál, szerelem (1930) - prológus (Bojkovszky Béla emlékezete szerint: Alkimista)

Művei: