A MUNKÁSZUBBONY

Tartalom

Hornyai gazdag vasgyáros elegánsan berendezett otthonában él feleségével és kislányával. A sok munkával töltött nap után egy alkalommal úgy dönt, hogy vidéki birtokán piheni ki magát. Titkárával közli, hogy elutazik, búcsút vesz családjától villája kertjében, majd kikocsizik a Duna-parti hajóállomásra. A "Ferencz Ferdinánd" gőzösön régi ismerőse a kapitány, az indulás perceiben együtt gyönyörködnek Budapest panorámájában. Leszállva a hajóról lovaskocsira száll és tótbereki kastélyába hajtat, ahol a személyzet nagy szeretettel fogadja. A kastély környéken felbukkan egy cigánykaraván, melynek egyik tagja, egy szép cigányleány mezőkön és erdőkön át bolyongva a kastélyhoz téved. Hornyai vizslájával vadászni indul s a vadászat közben véletlenül meglövi a bokrok között bolyongó cigánylányt. Segíteni próbál rajta, és egy közeli kunyhóba viszi, ahol azonban hamar kiderül, hogy nem komoly a sérülése és lábra tud állni. Hornyai megnyugszik és az estét kastélya teraszán tölti békésen szivarozva. Pihenője közben álomba szenderül, s mivel lelkiismerete nem hagyja nyugodni, azt álmodja, hogy a kunyhóban a leány mégis meghal. Pánikba esik és rágyújtja a kunyhót a benne fekvő halott lányra. Arra ébred, hogy a villa kertében egy fa mögött leskelődik a cigánylány, akit a Hornyai iránti rokonszenv hozott a parkba. Megörülnek egymásnak, majd a férfi egy pillanatban meg is csókolja a lányt, aki nem ellenkezik. Meglátva a férfi amulettjét, amelyben Hornyai felesége és kislánya fényképét őrzi, féltékeny lesz és csalódottan távozik. Másnap amikor Hornyai visszatér a városba, a kastélyból vezető úton a cigánylánnyal is találkozik, aki szomorúan integet a férfinak. Otthon Hornyait családja örömmel fogadja. Irodájába visszatérve titkára jelenti, hogy egyik alkalmazottja, Spitz arra panaszkodik, hogy túl sok a munkája. Az igazgató behívatja Spitzet és megmutatja neki szekrényében őrzött faládáját és azt a piszkos munkásruhát, amelyben karrierjét valaha régen elkezdte. Ezután postáját kezdi bontogatni és egy névtelen levél akad a kezébe, amelyben egyik alkalmazottja arról értesíti, hogy munkavezetője, Darvas visszaélve hatalmával rossz és igazságtalan a munkásokkal szemben, akik emiatt sztrájkot szerveznek. A levélíró sajnálkozva veszi tudomásul, hogy az igazgató egyre ritkábban látogat saját gyárába, amit tanácsa szerint azzal is megmenthetne, ha legalább egy megbízottját elküldené az üzembe, hogy személyesen is meggyőződhessen szavai igazáról. Az igazgató gondolkodóba esik, majd szeme rátéved a még mindig az iroda közepén lévő régi munkásruhájára. Hirtelen ötlettől vezérelve elhatározza, hogy maga jár a feljelentés végére. Összecsomagolja ládáját és üzenetet hagy az íróasztalán, melyben tudatja, hogy fontos üzleti ügyek miatt azonnal el kell utaznia. Autóján egy borbélyüzletbe hajtat és leborotváltatja bajuszát, hogy a gyárában alkalmazottai ne ismerjék fel azonnal. Hajóskapitány ismerőséhez megy, ahol a hajó egyik kabinjában átöltözik régi munkásruhájába. Ezalatt villájában kislánya, Vilma megbetegszik. Az orvos friss vidéki levegőt javasol a gyermek gyógyulása érdekében, így Hornyai felesége és a kis Vilma Tótberekre utaznak. Ezalatt Hornyai a gyár kapujához érkezik. A kapun épp kilépő Darvas nem ismer fel igazgatóját, aki egy neki szóló ajánlólevelet nyújt át, amelyben Hornyai igazgató arra kéri a munkavezetőt, hogy alkalmazza a gyárban a levelet átadó Müller nevű munkást. Egy arra járó munkást megkér, hogy vezesse az új kollégát az üzembe, ő pedig gyanakodva néz az újonnan érkezett munkásra, akiről azt gondolja, hogy igazgatója küldte kémkedni utána. Hornyai gyakorlott mozdulatokkal áll munkába és végzi a kemény fizikai munkát. Az irodában ezalatt Hornyai hosszúra nyúlt távolléte miatt aggódnak kollégái. Tótbereken ezalatt szépen gyógyulgat a kis Vilma. Épp a kertben játszadozik édesanyjával, amikor a kerítés mellett feltűnik a cigánylány, akit az édesanya nem néz jó szemmel és el is kerget a háztól. Hornyait hamar megkedvelik a munkások, mert segítőkész és fáradhatatlan. Épp az egyik idős és fáradt munkásról gondoskodik, amikor belép az üzembe Darvas. Durván leteremti az üldögélő öreget, akit Hornyai a pártfogásába vesz. Darvas és Hornyai durván összekapnak, a munkavezető azonban jobbnak látja elmenni. A műhelybe érkező munkások gratulálnak Hornyainak a bátor viselkedésért. Tótbereken ezalatt a kertben Vilmácska egyedül marad, míg a cigánylány a kerítés túloldaláról nézi. A gyári műszak végeztével a munkások egy sörkertben iszogatnak és nyíltan panaszkodnak Hornyai előtt munkavezetőjükről, aki elnyomja őket. Darvasról azt is megtudja, hogy nem csak a munkásokat csapja be és lopja meg, hanem a gyár tulajdonosát is. Hornyai hitetlenkedve hallgatja öreg munkást, aki bizonyságul megígéri, hogy este személyesen is láthatja Darvas bűneit. Éjjel a gyár kapujához lopódznak, és meglesik Darvast, amint az lovaskocsikon csempészi ki az árut a gyárból. Az éjszaka leple alatt szemtanúja lesz annak is, amint a lopott árut hordókba rakva a csempészek egy hajóra teszik. Hornyai odainti az egyik rakodó embert, akitől információkat kér, azonban Darvas észreveszi új munkását és számonkéri. Hornyai úgy tesz, mintha nem tudna semmit és kedvesen búcsúzik a munkavezetőtől. Másnap az üzemben Darvas megpróbál megszabadulni az új munkástól és kazánrobbanást idéz elő, aminek felelősségét majd megpróbálja az új munkásra hárítani. A kazán felrobban és a munkások kimenekülnek az üzemből. Egy óra múlva Darvas és Hornyai kihallgatása a csendőrségen folyik, amikor távirat érkezik a csendőrökhöz, amelyben Boross, Hornyai irodavezetője közli, hogy igazgatója öt napja eltűnt. Vilmát is hiába keresik a tótbereki kastély parkjában, a kislánynak nyoma veszett. A cigánylány, aki elrabolta most árkon-bokron át viszi a kislányt. Még mindig folyik a csendőrségi tárgyalás, Darvas egyre ingerültebben vádolja Hornyait a robbanással, amikor a gyártulajdonos leleplezi kilétét. Darvas és a csendőrök azonban nem hisznek neki. Vilmát ezalatt kétségbeesetten keresik a kastélyparkban. Ekkor ér a cigánytáborba a cigánylány Vilmával, akit a cigányok feltesznek egy szekérrel és odébb állnak vele. A csendőrségen ezalatt előkerül a munkás fakofferje az igazgató ruháival, akit emiatt még súlyosabb vádakkal illetnek és le is tartóztatnak. A cigánylányt ezalatt lovas csendőrök kergetik a mezőn és letartóztatják. A megbilincselt lányt épp Hornyaiék tótbereki villája előtt vezetik el a csendőrök, amikor a gyáros felesége felismeri. Könyörögve kéri, adja vissza kislányát, de az kineveti. Nem sokkal később ugyanabba a fogdába kerül, ahová Hornyait is vitték. Megismerik egymást és a lányban a férfi láttán feltámad a lelkiismeret. Épp egy újabb bűnözőt hoznak a fogdába, amikor a lány a nyitott ajtón át kisurran. Hornyai lefoglalja a csendőrök figyelmét, hogy a cigánylány szökni tudjon. A lány visszatérve Hornyaiék villájának kertjébe arra kéri a gyáros feleségét, hogy segítsen letartóztatott férjének kiszabadulni. Az asszony autóba száll és úgy megy a cigánylánnyal a fogdához, ahol a csendőrök előtt igazolja férjét. A cigánylány féltékenyen nézi a házaspár szerelmes találkozását. Amikor az asszony elmondja férjének kislányuk eltűnését és azt, hogy a cigánylányt vádolja, a férfi dühösen ront rá a lányra. A gyár irodájában ezalatt Darvas dokumentumok után kutat, amikor a csendőrség tetten éri és letartóztatja. Szökni próbál a letartóztatásból, de nem sikerül neki. Az autón Hornyai és a cigánylány néhány lovas csendőr kíséretében a cigánytábor felé robog az országúton. Elérve a tábort Vilmát kiszabadítják, és a cigánylányt a csendőrök lefogják. A lány epekedve ölelné meg utoljára szerelmét, aki azonban eltaszítja magától a szerelmes leányt. Az autó immár a megszabadított apával és gyermekével robog az országúti kőkereszt felé, ahol a reménykedő feleség és anya imádkozik. A család boldogan talál egymásra.

Horvai, a gyáros, elegánsan berendezett otthonában él feleségével és kislányával. Békés hétköznapjaikat névtelen levél érkezése zavarja meg, mely a gyár munkavezetőjének visszaéléseiről számol be. Horvai munkászubbonyt ölt, és beáll munkásnak saját gyárába, hogy személyesen vizsgálja ki az esetet. A munkavezető azonban gyanút fog, és meg akar szabadulni az új munkástól, akit besúgónak vél. Kazánrobbanást idéz elő, melynek elkövetésével Horvait vádolja. A csendőrök hamarosan elfogják és lecsukják az álruhás gyárost. Horvainé egy cigánylánytól értesül férje letartóztatásáról. Miközben a csendőrségre siet, hogy kiszabadítsa urát, a cigánylány elrabolja kislányukat. A kiszabadított Horvai és felesége együtt keresik, és hamarosan meg is találják a gyermeket. A gonosz munkavezető és a gyermekrabló börtönbe kerül, s a Horvai család élete visszazökken a régi kerékvágásba.

A Pesti Hírlapban megjelent tartalomismertetés:
Hornyai (Hegedűs) munkás sorból küzdötte fel magát gyárai élére. Mint gyártulajdonos, gyakran piheni ki fáradalmait vadászással. Egy ilyen vadászat közben, véletlenül, vállon sebez egy cigányleányt (Szamosi Elza); a seb nem nagyon súlyos, de annál inkább súlyos, az a seb, amit Hornyai a szép cigányleány szívén ejt. A gyáros csak elfutó epizódnak veszi ezt a kalandot; annál is inkább, mert levelet kap, mely figyelmessé teszi Darvas (Thury Elemér) nevű gyárvezetőjére, aki amellett, hogy a munkásaival cudarul bánik, még lopja is őt, ahol csak teheti. Hornyai utána akar járni a levél adatainak, még pedig személyesen. Magára ölti hát féltve őrzött egykori munkás-zubbonyát, bajuszát levéteti, és beáll a saját gyárába munkásnak. Darvasnak csakhamar szemet szúr a munkás, akiről többször észrevette, hogy folyton a nyomában van és ügyel rá. Hogy lehetetlenné tegye őt, kazánrobbanást idéz elő és a csendőrség gyanúját az új munkásra tereli. Hornyai ekképpen a csendőrségi cellába kerül. Közben az is történik, hogy a szerelemsóvár, szép cigányleány folyton ott ólálkodik Hornyaiék villája körül. Hornyainé (Hegedűs Ilona) egy ízben indulatosan kergeti el, mire az önérzetes cigányleány azzal felel, hogy egy őrizetlen pillanatban ellopja Hornyai kis leányát (Szakváry Vilma). A gyanú persze a cigányleányra terelődik, akit el is fognak és történetesen épp abba a cellába kerül, ahol Hornyait is őrzik. A cigányleány boldog, hogy viszontláthatja ideálját; nyomban elhatározza, hogy nemcsak visszaviszi a gyereket, de még Hornyait is kimenti kényes helyzetéből. Egy őrizetlen pillanatban kiszökik a cellából és Hornyainéhoz siet. Most már aztán gyors tempóban jut végkifejléshez a történet; Hornyai a felesége révén igazolja magát, Darvast pedig a börtönbe juttatja. (Pesti Hírlap, 1915/31. 11. p.)

Érdekességek

• A főszereplő Hegedüs Gyula a forgatás idején hagyta ott a Vígszínházat és szerződött a Magyar Színházhoz.
• A filmet megelőzően a Mozgókép Otthon Paul Wegener Gólem című filmjét vetítette nagy sikerrel.
• Ez volt Hegedüs Gyula első filmje.
• A filmet a "Melyik a feleségem?" című svéd vígjátékkal egy műsorban mutatta be a Mozgókép-Otthon.
• Németországban Zigeunerliebe und Arbeiterkittel címen mutatták be 1915-ben. Egyes források szerint 4 felvonásos volt, más források szerint előjátékból + 3 felvonásból állt. A berlini rendőrség cenzúrázta a filmet, a cenzúrakártya száma 219. Jugendverbot minősítést kapott, tehát fiatalkorúak nem nézhették.
• A filmet A tolonccal egy időben mutatták be.
• A film Mozgókép Otthonban történt premirejét megelőzte a Hegedűsről készült próbafelvételek bemutatása.
• Mivel a filmbéli borbélyüzlet létező cég volt (Bp. VII. Peterdy utca 40.), így nyilvánvaló, hogy a filmben szereplő borbély az üzlettulajdonos, Kalmár István maga.
• A gyári jelenetek egy valóságos üzemben készültek.
• 1913 elején a Vígszínházban a nagy sikerrel bemutatott Szomory Dezső-darabban, a Bellában nagy sikert aratott az akkor hatesztendős Szakváry Vilma. Egyik partnere a színpadon Hegedüs Gyula volt.
• A filmnek abban a jelentében, amikor Hornyait fogdába zárják, Hegedüs Gyula sapka nélkül lép be az ajtón, amikor pedig a fogdából látjuk amihnt belép, sapka van a fején.
• A cigánylány elfogásának jelenetében a kötél leoldódik Szamosi Elza kezéről, ahogyan a csnedőr megragadja a karját.
• A film a Mozgókép Otthonban, ahol február 1-jén bemutatták, 30 előadásban ment táblás házzal egy hétig, amikor levették a mozi műsoráról.
• A filmet 1916 júliusában Bécsben is vetítették.

Galéria

Vélemények

Ezt a kettős vonalú mesét fölényes biztonsággal vezeti Földes Imre avatott keze és úgy keveri, kuszálja össze, hogy a film minden pontján rendkívül érdekes és izgalmas. És, noha már túl vagyunk azon, hogy egy-egy magyar film technikai készültségét újra meg újra fölfedezzük, mégse hallgathatjuk el, hogy a film egyik-másik része egyenesen bravúros.
Pesti Hírlap, 1915./31.

A fő vonzóereje persze Hegedüs első filmalakítása, mely duzzad az erőtől, és bőségesen sugároztatja a vászonról is azt a tiszta művészi varázst, amit már színpadi alakításainál is megszoktunk. Meglepetésként fog hatni Szamosi Elzának cigányleánya; híres, ma is legkülönb Carmenjéből a filmre vitte szilaj közvetlenségét. Hegedüsné szépségével, Thury férfiasságával, a kis Szakváry Vilma kedvességével járul majd hozzá az első Hegedüs-film kétségtelen nagy sikeréhez.
Pesti Hírlap, 1915./31.

„Szamosi Elza oly kitűnően megállotta helyét, hogy a film — ha az a képtelenség történt volna, hogy Hegedűs szerepét más töltené be (amit bárki más úgy se tudott volna) — bátran viselhette volna a Szamosi-film nevet. Szamosi Elza czigányleányt játszik a darabban. A világegyetlen czigánylánya se lehetne czigányabb ennél a czigánylánynál. Csak Szamosi bájosabb valamennyinél. Bátran mondhatjuk: Szamosi Elza mint filmmüvésznő a világ akármelyik film-starjával felveheti a versenyt."
Az Ujság, 1915. január 31.

„A filmműnek van még egy külön érdekessége is. Hegedűs Gyuláné játssza benne Hegedűs feleségét. És vajon ki tudná ezt a szerepet jobban betölteni, mint Hegedüsné. Mondhatjuk, hogy játéka díszére válna akármelyik rutinírozott film-művésznőnek is."
(Az Ujság, 1915. január 31.)

Amit Hegedűs első filmszereplésében produkál, az a szinjátszási tudás, az istenadta művészet nagyszerű megnyilatkozása. Budapesten, ahol hetekig zarándokolt a közönség ehhez a filmhez, revelációként hatott ez az alakítás, amellyel Hegedűs beigazolta, hogy épp oly szuverén művésze a filmjátszásnak, mint a színpadi játéknak. De méltó partnere Szamosi Elza, aki fölér a külföld legkiválóbb csillagával.
Szeged és Vidéke, 1915/54.