Szülei: Bródy Lajos, Bermann Jusztina
Testvére: dr. Bródy Miklós (1877-1949) zeneszerző
Lakása: Budapest VII. Erzsébet körút 38. (1907)
1900-ban kezdett el publikálni. 1904-ben a Kis Színkörben kezdett rendezni. 1904–1905 között Győr főrendezője lett Mezei Béla meghívására. 1905–1906 között a Magyar Színház titkára volt, ahová Zoltán Jenő invitálta. Később Kondor Ernővel társult a Bonbonniére Kabaré megalapításában. 1906–1907 között Aradon volt főrendező Szendrey Mihálynál. 1907–1910 között a Vígszínházban rendezett. 1910–1912 között a Vígszínkör igazgatója volt. 1913–1915 között az Operaház ügyelője, 1915–1918 között rendezője volt. 1918-ban a Margitszigeti Színkör, 1919–1920 között a Revü, 1920-ban a Scala, 1920–1921 között pedig az Eskü téri Színház igazgatója volt. 1921-től Bécsben élt, ahol a Carl Theaterben, a Theater an der Wienben, majd a Metropol Theaterben rendezett, mely utóbbinak igazgatója is volt. 1924–1926 között a Fővárosi Operettszínházban is rendezett. 1926-ban felépítette a Sziget Színpadot. 1929-ben a Magyar Színház művészeti vezetője volt. 1931–1934 között a Pesti Színház alapítótagja volt. 1935–1936 között a Kamaraszínház, 1936-ban a Művész Színház rendezője volt. Néhány versen és tárcán kívül főleg színpadi műveket írt. 40 éves jubileumára egy évvel halála előtt, 1940 februárjában került sor az Operettszínházban. Temetésekor a gyászbeszédet Békeffi László mondta.
1907 augusztus 12-én feleségül vette Bíró Irént. Édesanyja 1936-ban, 81 éves korában öngyilkos lett.
A némafilmkorszakban néhány produkció rendezője volt.
Rendező:
- A munkászubbony (1914)
- Dódi karrierje (1915)
- A napkelet asszonya (1927)
Forrás: Wikipédia ♦ Színművészeti lexikon. Szerk.: Schöpflin Aladár. Bp. 1929-1931. ♦ Petsi Hírlap, 1940/37., 1941/6. ♦ FamilySearch (házassági)