A könnyek dala

Tartalom

Szabolcsi Lajos Jiszgadal című versének szcenirozolt előadása.

Érdekességek

• A film előtörténete az 1928-ban az Omnia moziban eladott szcenírozott ünnepi óda, amely Szabolcsi Lajos költeményéből készült, s amelyet Fehér Artúr adott elő. Fehér ezt a produkciót egy évvel később orgona- és kóruskísérettel is előadta a Zeneakadémia nagytermében.
• Az egyik első magyar hangosfilmünk volt ez az egyfelvonásos etűd, amelynek története egy zsidó költeményen alapult.
• A forgatás során a főszereplő Fehér Artúr balestet szenvedett, amikor az éjszaka forgatott máglya-jelenetnél az építész túl közel építette a máglyát a lekötözött színészhez és a lángok belekaptak annak ruhájába. A komolyabb balesetet csak az utolsó pillanatban tudták megakadályozni, de Fehér mellkasáról így is jókora darab bőrt lepörköltek a lángok.
• A filmet A milliomos Golder című francia film kísérőműsoraként mutatták be.
• A filmet 1936-ban külföldi exprotra cenzúrázták.

Vélemények

A magyar hangosfilmgyártásiból eddig csak kísérleteket kaptunk. A Könnyek dala — amely Szabolcsi Lajos Jiszgadal című gyönyörű költeményét viszi a vászonra, — az első, amelyre azt mondhatjuk, több, mint kísérlet. A szép verset érdekes beállítású képek kíséretében, egy kitűnő szavalóművész előadásában látjuk és halljuk. Amit kapunk, ismételjük, több mint kísérlet és több, mint ígéret. Értékes, jó kis film, amelynek feldolgozása kifogástalanul sikerült s külön ki kell emelni, mennyire kitűnő a hang visszaadása. A film rendezését Lakner Artúr végezte sok ötlettel és finomsággal. Fehér Artúrról, aki Szabolcsi versét elszavalja, eddig is tudtuk, hogy kitűnő orgánumú és kitünően deklamáló színész, amit ehhez hozzáfűzhetünk: orgánumának abszolút mikrofonszerűsége. A stílusos, a képeket hűségesén aláfestő kísérőzene Angyal László finom kompozíciója, a felvételek festőisége Eiben Istvánt, a hangfelvételek tisztasága Lohr Ferencet dícséri, a Jiszgadal szólamát pedig Ney Dávid énekli hatásosan. A kis magyar filmnek nagy sikere volt. A szerzőt, a főszereplőt és a rendezőt — külföldi mintára — még a függöny elé is kihívták.
Az Ujság, 1931.

Hétfőn este az Apolló Filmszínház új műsort mutatott be, amely első felében komoly és sok ponton megrázóbb művészi élmény volt, másik felével pedig a könnyed vidámság hullámaival, árasztotta el a közönséget. A könnyek dala című nagy verses monológot adta elő Fehér Artur szavalómüvész a róla felvett hangosfilmen, amely az óhéber költészet eme ragyogó remekművének transzponálása tekintetében nagyon sok alkalmat nyújtott arra Fehér Arturnak, hogy országosan ismert kitűnő szavalóművészetét minden ékességével bemutassa. A film megrendezése egyébként érdekes lehetőségekre mutatott rá atekintetben, hogy az elképzeltetés és megjelenítés milyen finom eszközeivel lehet illusztrálni egy költeményt. A műsor második felében egy rajzos móka-újdonság: a legjobb Miki-egér film szórakoztatta a közönséget frappáns ötleteivel, amelyet A tizenhármas taxi című burleszkfilm követett.
Reggeli Hírlap, 1931. november