Szülei: bambergi Lohr Ferenc templomfestő, Hornyik Irén tanítónő
Beceneve: Furu
Lakása: Budapest, Nürnberg utca 35. (1944)
Gyermekként Zuglóban, a filmgyár közvetlen közelében lakott, mindennapos szemtanúja volt a Corvin filmgyár forgatásainak és a telep életének. Kora gyermekkorától tanult hegedűlni, Országh Tivadar tanítványa volt és több fellépése alkalmával komoly sikereket ért el. 1927-ben végzett a Műegyetem Gépészmérnöki Karán, majd Rennard Béla tanácsára az Egyetemiek Mozgójának némafilmzenésze lett jóbarátja mellett, aki zongorán kísérte hegedűjátékát. Ezután a Hunnia Filmgyárhoz került, amely 1930-ban továbbképzésre küldte Berlinbe, a Siemens-stadt kutatóintézetbe, az AEG-hez, majd gyakorlati képzésre az UFA-hoz Neu-Babelsbergbe. 1931 októbere óta a Hunnia egyik vezető hangmérnöke volt, 1943. augusztus 19-től cégvezető-főmérnök. 1945-ben a Fóthy és Társa Neontranszparens cégnél dolgozott. Az Igazolóbizottság nem igazolta, a filmgyártásban nem dolgozhatott tovább. 1951 után épületakusztikával is foglalkozott, ő tervezte a Népstadion hangberendezését. 1952-től a MAFILM osztályvezető hangmérnöke. 1964-ben a filmtudomány kandidátusa, 1982-ben doktora lett.
1939. szeptemner 2-án vette feleségül Lugossy Pálmát, gyermekeik: Pálma (sz. 1940.) és Ferenc (sz. 1945).
Mint a Hunnia vezető hangmérnöke, a meginduló hangosfilmgyártásban egy ideig az összes játékfilm hangmérnöke volt, de később is sok filmnél működött közre. 1943-1957 között nem dolgozott játékfilmeknél, ezután még nyolc film hangmérnöke volt.
Hangmérnök:
- A könnyek dala (1931, rövid)
- A kék bálvány (1931)
- Hyppolit, a lakáj (1931, magyar-német)
- Csókolj meg, édes! (1932)
- Piri mindent tud (1932)
- Tavaszi zápor (1932)
- A repülő arany (1932)
- A vén gazember (1932, magyar-német)
- Ítél a Balaton (1932)
- Kísértetek vonata (1933)
- Iza néni (1933)
- A bor (1933, Lázár Istvánnal)
- Rákóczi induló (1933, magyar-német-osztrák)
- Egy éj Velencében (1933, magyar-német)
- Mindent a nőért! (1933-34)
- Ida regénye (1934)
- Márciusi mese (1934)
- Az új rokon (1934)
- Lila akác (1934)
- Helyet az öregeknek (1934, magyar-osztrák)
- Emmy (1934)
- Peter (1934, német)
- Köszönöm, hogy elgázolt (1935)
- Ez a villa eladó (1935)
- A csúnya lány (1935)
- Szerelmi álmok (1935, magyar-német-osztrák)
- Elnökkisasszony (1935)
- Budai cukrászda (1935)
- Címzett ismeretlen (1935)
- Az új földesúr (1935)
- Barátságos arcot kérek! (1935)
- Légy jó mindhalálig (1936)
- Én voltam (1936)
- A sárga csikó (1936)
- Évforduló (1936)
- Nászút féláron (1936)
- Az aranyember (1936)
- Mária nővér (1936)
- Hetenként egyszer láthatom (1937, Lázár Istvánnal)
- Rád bízom a feleségem (1937)
- Pesti mese (1937)
- Az én lányom nem olyan (1937)
- Édes a bosszú (1937)
- Mámi (1937)
- A 111-es (1937)
- 3:1 a szerelem javára (1937)
- A Noszty-fiú esete Tóth Marival (1937, magyar-német-osztrák)
- Egy lány elindul (1937)
- Marika (1937)
- Elcserélt ember (1938)
- Cifra nyomorúság (1938)
- A piros bugyelláris (1938)
- Beszállásolás (1938)
- Uz Bence (1938)
- A varieté csillagai (1938, magyar-német)
- Toprini nász (1939)
- 5 óra 40 (1939)
- A miniszter barátja (1939)
- Áll a bál (1939)
- Semmelweis (1939)
- Fűszer és csemege (1939)
- Férjet keresek (1939-40)
- Jöjjön elsején! (1940)
- Mária két éjszakája (1940)
- Dankó Pista (1940)
- Hazajáró lélek (1940)
- Igen vagy nem? (1940)
- Tóparti látomás (1940)
- Elnémult harangok (1940)
- Lángok (1940)
- Végre... (1941)
- Egy tál lencse (1941)
- Néma kolostor (1941)
- Szüts Mara házassága (1941)
- Egy éjszaka Erdélyben (1941)
- Miért? (1941)
- Emberek a havason (1941-42)
- Tavaszi szonáta (1942)
- Heten, mint a gonoszok (1942)
- Futótűz (1943)
Könyvei:
- A filmszalag útja. Budapest, 1941.
- Hallom a filmet (Tények és tanúk). Budapest, Magvető Kiadó, 1989.
- A két Lohr. Herminamező Polgári Köre, [Budapest], 1999. (írta: Bártfai Szabó László)
Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon