Hegedűművészi és zeneszerzői tanulmányait a budapesti Zeneművészeti Fősikolán, a berlini Hochschule-ben és Párizsban végezte. Mint hangversenyező hegedűművész évekig koncertezett Európa-szerte, hat éven át koncertezett Párizsban, majd kézsérülése miatt kellett áttérnie a dirigensi pályára. Így lett a párizsi rádió és Theatre Femina kamestere, majd az angol Douphone gramofongyár zenei vezetője. A magyar hangosfilmgyártás megindulásakor megszervezte a Hunnia Filmgyár teljes zenei apparátusát és a Hunnia zenei vezetője lett. Később a párizsi Osso filmgyár zenei igazgatójaként működött.
Felesége Ladomerszky Margit színésznő, aki néhány nappal később halt meg, mint férje.
Az Osso céget ő hozta össze Fejős Pállal a hangosfilm kezdetén. Ő volt a Hyppolit, a lakáj zenei vezetője és több filmhez szerzett zenét 1939-ig, de még 1945-ben is (Aranyóra). Külföldön is sikeres volt: a Symphonie de Budapest című filmje párizsi nagydíjat, egyik Bolváry-filmje velencei nagydíjat nyert.
Zeneszerző:
- Egri csillagok (1923)
- A könnyek dala (1931, rövid)
- A kék bálvány (1931)
- Vadorzók (1931, rövid)
- Csókolj meg, édes! (1932, Sándor Jenővel)
- Piri mindent tud (1932)
- Tavaszi zápor (1932, Vincent Scotto-val)
- A repülő arany (1932)
- Budapest Symfoniája (1932, rövid)
- Kísértetek vonata (1933)
- Egy éj Velencében (1933, magyar-német)
- A sárga csikó (1936)
- A falu rossza (1938)
- A piros bugyelláris (1938)
- Álomsárkány (1939)
- Aranyóra (1945)
Zenei vezető:
- Hyppolit, a lakáj (1931, magyar-német)
- Ein Auto und kein Geld (1932, német)
- Ida regénye (1934)
Szereplő:
- Egri csillagok (1923) - a hóhér
- A repülő arany (1932) - színházi karnagy
Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ Filmkultúra, 1932/11. ♦ Pesti Napló, 1938/7.
