Szülei: hetei Bakó Ignác táblabíró, csernátoni Vajda Lujza
Díjai: Farkas-Ratkó-díj (1898)
Lakása: Budapest VIII. Ludoviceum utca 4. (1928)
Régi magyar nemesi családba született. Gimnáziumi tanulmányait Hódmezővásárhelyen végezte. Családja kívánságára a pesti jogtudományi egyetemre iratkozott be, de rövidesen félbehagyta tanulmányait, és a Színművészeti Akadémia növendéke lett, ahol 1895-ben szerzett oklevelet. Még ugyanez évben a Nemzeti Színházhoz került, és haláláig ott lépett fel. Benne látták a Nemzeti Színház nagy tragikus színészeinek méltó utódát, ám modorosságával inkább epigonként hatott. Ennek ellenére nagy szerepeket játszott. Képzett énekes volt, nyári szabadságai alatt August Iffertnél folytatott énektanulmányokat Németországban. Néhány baritonszerepben is fellépett: 1912-ben a Rigoletto címszerepében vendégszerepelt a Népoperában, ugyanitt 1917-ben a Gólem-daljáték címszerepét énekelte. A Tanácsköztársaság bukása után ő kezdeményezte az Ébredő Magyarok Egyesülete tüntetéseit Beregi Oszkár ellen. 1920-ban a Nemzeti Színház örökös tagja lett, 1924-ben örökös tagsága elismeréseként aranygyűrűt kapott. Halála előtt néhány hónappal a Petőfi Társaság kültagjává választották. 1928 tavaszán megbetegedett, és orvosai tanácsára Parádfürdőre utazott, állapota azonban folyamatosan romlott. Budapesten, a Szentkirályi utcai belgyógyászati klinikán hunyt el 55 évesen, vérmérgezés következtében. Első feleségével és gyermekeivel közös sírban nyugszik a Kerepesi temetőben.
Kétszer nősült. Első felesége gálochi Tömösváry Irma (1875-1913) volt, gálochi Tömösváry Lajos színigazgató lánya, egykori növendéktársa és állandó partnere vidéki vendégszereplésein. Tőle született fia, Bakó Barnabás (1907-1988). A törékeny, szívbeteg asszony korai halála után ismerkedett meg a 20 éves Lencz Hedviggel (1893-1953), a színiakadémia növendékével, akivel 1917-ben összeházasodtak. Lányuk, Bakó Márta színésznő 1920-ban született.
Filmszerepei:
- Bánk bán (1914) - Bánk bán
- A bánya titka (1918) - Wagner tábornok
- A kivándorló (1918) - Kelemen kovács
- Az ingovány (1918) - Zalár Jenő
- Az ősasszony (1919)- Sas
- Mikor a szőlő érik (1919) - földesúr
- Rabszolgalázadás (1919)
- Matyólakodalom (1920) - Kis Pál Mihály
- Megbűvöltek (1921) - Murin