SATANELL
Professzor Satanell (címváltozat), Professor Satanell (angol)
Alkotók
| Emil Justitz | rendező |
| Susa Grassi | író (regény: Professor Sanatell) |
Szereplők
| Fenyvesi Emil | Professzor Satanell |
| Lisbeth Steckelberg | Wenden grófnő |
| Heinz Járosy | Van Meeren |
| Somlay Artúr |
Produkciós stáb
| Uher Ödön | producer |
Gyártási és bemutatási adatok
| gyártó cég | |
| forgalmazó cég | |
| 1917. július 24. (Mozgókép-Otthon) | sajtóbemutató |
| 1917. október 15. (Mozgókép-Otthon), | bemutató |
|
1917. június (Bécs) |
bemutató |
Filmtechnikai specifikáció
Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, eredeti hosszát nem ismerjük.
Fellelhetőség, források
| kópia | nem maradt fenn |
| plakát |
OSZK Plakáttár (1 db, grafikus: Bíró Mihály) |
Bibliográfia
- Mozi Műsor (Kassa), 1918. április 26.
- Mozihét, 1917/28, 29, 30, 31, 33, 40, 42, 51
- A mozi (Miskolc), 1918/30
- Mozgófénykép Híradó, 1917/25, 29, 31, 40
- Színházi Élet, 1917/42 (a bemutatóról)
- Mozi-Világ, 1917/30, 33, 34
- Mozi Műsor (Kassa), 1918/17
- Almanach. A magyar kinematográfia évkönyve.1918. (Szerk. Kármán Béla és Pék Dezső) 11. p.
- Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 62. p.
- Csonka Mária: Visszafelé pergetett film. In: Vörös Film, 1919. Bp. 1959. 15. p.
- Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 353. p.
- Nemeskürty István: A magyar film története (1912-1963). Bp. 1965. 40. p.
- Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Bp. 1966. 328. p.
- Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
- Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 36. p.
Tartalom
Satanell csúf, nyomorék tudós, akit fogyatékosságaiért csodálatos, misztikus erővel és nagy tudással kárpótolt a természet. Abban leli különös gyönyörűségét, hogy haldokló emberek elszálló lelkét palackba zárja, és laboratóriuma polcán gyűjti. Képzelete megeleveníti a rabul ejtett lelkeket. A sors egy alkalommal összehozza Wenden Irén grófnővel, Wan Meeren festőművész menyasszonyával. A grófnő óriási hatást gyakorol az ördögi képeségekkel felruházott tudósra. Még a visszautasítás sem tántorítja el szándékától, hogy az asszonyt meghódítsa, s arra sincs tekintettel, hogy imádottjának már vőlegénye van. Satanell a lakására csalja a grófnő vőlegényét, s kábító szerekkel súlyos narkotikus álomba ejti. Mikor a fiatalember felocsúdik az álomból, rémülten rohan haza. Az erős és sokáig tartó bódulat megviseli idegeit, rémképeket lát maga előtt, majd melankólia fogja el, s hozzátartozói kénytelenek őt szanatóriumba vitetni. Satanell elégedett, mert azt reméli, hogy közeledik céljához. A kétségbeesett grófnő felkeresi, s esdekelve kéri, mentse meg vőlegényét. Satanell erre csak egy esetben hajlandó, ha a grófnő feleségül megy hozzá. A grófnő, hogy vőlegénye életét megmentse, beleegyezik a házasságba. Ebből a képtelen helyzetből Satanell tanár néma inasa szabadítja ki a grófnőt. Ez a fiúcska hálából azért, hogy egy alkalommal a grófnő megvédte őt Satanell ütlegeitől, megszerzi azt a csodaszert, amellyel Satanell akarta a festőt megmenteni. A laboratóriumból lopja el a szert, s közben véletlenül lerántja a polcról a titokzatos palackokat. Satanell mit sem sejtve lép laboratóriumába, s ekkor a palackokból kiszabadult lelkek megrohanják, és megfojtják. A grófnő boldogan öleli magához a kisfiút, vőlegénye életének megmentőjét. (Forrás: Mozihét, 1917/30, 42, Színházi Élet, 1917/42)
Érdekességek
- „Három Uher-film Bécsben. Az elmúlt héten mutatták be Bécsben az Uher filmgyár B. T. három új sláger darabját: Satanell-t, a Hyerogliphák titkát és a Küzdelem a múlttal című drámát. Mindhárom újdonságnak ritka nagy sikere volt.” (Mozihét, 1917/29)
Galéria
Vélemények
„Satanell. Az Uher-filmgyárnak ez a négyfelvonásos fantasztikus filmregénye került bemutatásra ezen a héten a Mozgókép-Otthonban méltó sikerrel. A rendkívül érdekes misztikus téma határozottan tetszett a közönségnek, a főszerepet játszó Fenyvesi alakítása mesteri.” (Mozihét, 1917/42)