PAX VOBISCUM

Tartalom

„…a magyar népéletbe világít bele, egy parasztcsalád felfelétörését adja s mellé éles kontrasztul egy gazdag grófi család letörését. A két ellentétes család tagjai között szövődő cselekmény sok izgalmas és érdekes jelenetet produkál. A cselekménybe egy transcencentális alak is belekapcsolódik, aki mindig a jót, a nemeset akarja, az embereknek a megértést és szeretetet hirdeti.” (Mozgófénykép Híradó, 1920/35. augusztus 29.)

Érdekességek

• A film a szakmai bemutatón sikerrel szerepelt:Az „Astra“-filmgyár e hó 4-én tartott bemutatóján a „Szürke szarka“ és a „Napsugár“ épp olyan nagy tetszést értek el, mint az Astra „Páter Sebastian“ és „Béke veletek“ cimű filmjei." (Nemzeti Újság, 1920. október 8.) 
• A filmet a siker ellenére betiltották.

Galéria

Vélemények

„Az első film Pax vobiscum (Béke veletek), rendezője Damó Oszkár, aki már a Dadával, mely a legmostohább viszonyok között készült, bebizonyította, hogy tehetsége és intelligenciája révén a legelső magyar rendezők közé tartozik. Az új film pedig a szenzáció erejével fog azokra is hatni, kik első pillanattól kezdve bíztak Damó rendezési tudásában. A főszereplők közül Bercelly Magda,Péchy Blanka és Bihari Ákos játéka fogja bizonyítani ifj. Heltai Jenő vezérigazgató igazi művészettől sugallt elvének győzelmét: utat a tehetségeknek. Általában megérezni az Astra minden ténykedésén, hogy ifj. Heltai Jenő vezérigazgató agilitása, művészi tudása és tapasztalata irányítja.”
(Mozihét, 1920/30) 

„A film el akarja téríteni az embereket a gonoszság útjáról és a haragos és gyűlölködő emberek között mindig megjelenik egy ismeretlen, aki odakiáltja a vadak közé: Pax vobiscum! Béke veletek! Elég volt a gyűlölködésből, fogjatok munkához, ne kivánjátok meg a másét, ne lopj, ne hazudj, ne paráználkodj, ne légy gonosz és aljas ösztönű… ez a Pax vobiscum alapeszméje.  És a magyar filmcenzúra, amely eleinte hivatása magaslatán állott, most betilt egy magyar darabot, amelynek elkészítése százezrekbe került. … Egy magyar film tehát, amelybe magyar művészek vittek bele lelket, nem kerülhet az eldurvult, megzavarodott tömegeke elé, hogy a tomegpszichózist megnemesítse.”
(Mozihét, 1920/41)

Az ötrészes mozidarabot Damó Oszkár rendezte. Említést érdemel az intériőrök gazdagsága és stilszerű- sége. Attrakciószámba megy különösen egyik nagyszabású jelenete, amelyben a hatalmas árvíz falvakat sodor el. 
(Ország-világ, 1920/33)