Kertész Mihály | rendező |
Roboz Imre | forgatókönyvíró |
Siklósi Iván | forgatókönyvíró |
Somlay Artúr | Pál gróf |
Abonyi Gyula | Pál gróf apja |
Veszpréminé Ágh Ilona | Pál gróf anyja |
Szegheő Endre | Kázmér herceg |
Cs. Aczél Ilona | a herceg felesége |
Fehér Gyula | bankár |
Ardó Ilonka | Pierette |
Szalay Gyula | Pierrot |
Kertész Mihály | Arisztid |
Hajdu Antal | Dezső gróf |
Kelemen Böske | szobalány |
K. Kovács Andor | inas |
Gabányi László | tiszttartó |
Raymond Pellerin | operatőr |
Neumann József | producer |
Ungerleider Mór | producer |
Projectograph | Gyártó cég |
Projectograph | Forgalmazó |
1912. szeptember 14. | Sajtóbemutató |
1912. november 4. |
Bemutató |
Háromfelvonásos némafilm, eredeti hosszára vonatkozóan ellentmondásos adatok maradtak fenn. Egyes források szerint 900 méter, a kalocsai Helfer szállodában tartott vetítés plakátja szerint 1850 méter volt. Ez utóbbi adat valószínüleg téves, de mindenesetre az biztos, hogy ez volt az egyik első magyar teljes műsort kitöltő játékfilm.
Kópiája nem maradt fenn, az adatok a korabeli sajtóból és moziplakátokról származnak.
A grófi család sarja, Pál a mozgalmas fővárosi élet csábításának engedve Budapestre költözik. Hamarosan a kártya rabja lesz, adósságait uzsorástól felvett kölcsönökből törleszti. Barátja, Kázmér herceg bevezeti az előkelő társaság életébe, bemutatja neki szép fiatal feleségét. A hercegnő hamarosan elhagyja férjét, és Pálhoz költözik. A fiatalember továbbra is kártyázik, újabb adósságokba, majd váltóhamisításba keveredik. A hercegnő menti meg, egész vagyonát feláldozva, de mikor látja, hogy a férfit ez sem állítja meg a züllés útján, szakít vele. Pál belopózik az uzsorás lakásába, megfojtja és magához veszi pénzét, majd elbujdosik az éjszakába. Hamarosan elfogy a rabolt pénz és Pál egyre mélyebbre süllyed. Külvárosi lebujokban látjuk viszont, italban keres feledést. Verekedés miatt börtönbe kerül. A komor falak mögött leperegnek előtte a múlt árnyai, átgondolja elrontott életét, s mikor a börtön kapuja megnyílik előtte, bűnbánóan tér haza anyjához az elhagyott vidéki birtokra.
Somlay Artúr így emlékezik vissza a filmre: „A »Ma és holnap« című filmben léptem fel először, de ez is rosszul sikerült kép volt. A régi magyar filmeknek a pénzhiány és anyaghiány vetett gátat. Egy Pelerin nevű francia operatőr nagy terveket akart keresztülvinni, de eszközök híjján abba kellett hagynia.” (Képes Mozivilág, 1919/3)