JOBB ERKÖLCSÖKET!

Tartalom

A történet három, a házasság járma és a papucs súlya alatt nyögő férjről szól. Az egyik a Rott Sándor által alakítot kikapós férj, aki retteg a feleségétől. A másik egy vidéki nyárspolgár, a harmadik ennek apósa, akik hasonló helyzetben vannak. Mindhárman más-más városban egy újsághírre lesznek figyelmesek, amely egy erkölcsnemesitő-egyesület áldásdús munkájáról szól, s amelyben az egyesület felhívja a rokon gondolkozású embereket, hogy haladéktalanul lépjenek a tagok közé. Minhárom férj felhasználja ezt a hirdetést és feleségeik beleegyezésével színleg belépnek az egyesületbe, hogy ennek leple alatt néha kiruccanjanak a házasság jármából. Ettől kezdve az asszonyok jóváhagyásával fesztelenül éjszakáznak, ugyanis az egyesület üléseit éjszaka tartják. A három férj mulatozás közben ugyanannak a nőnek udvarol, aminek tragikomikus kimenetele lesz. A kevéssé tisztes úrhölgy ugyanis nagy izgalmak között mindhármójukat leleplezi, s az öregedő férjek kénytelenek visszatérni megunt házasságuk igájába.

Érdekességek

• A képközi feliratok írását Várnai István a Mozihét főszerkesztő helyettese Illés Jenőnek tulajdonítja. A bemutató alkalmával megjelent cikkben, illetve a film plakátján viszont Szőke Szakáll neve szerepel szövegíróként.
• A film sajtóbemutatója és a premier között több mint egy év telik el, melynek okát nem ismerjük.
• A filmet 1918-ban Az erkölcsliga címen is vetítették.

Galéria

Vélemények

„Rott finom, mint Max Linder, burleszk, mint Polidor és azonkívül Rott is. Hol van az a színművész, aki ezt a nagyszerű triót igy a maga személyében egyesíteni tudná " A szövegkönyv megint a Folies Caprice egyik műsordarabjából készült, amit az orfeumban Hebung der Sittlichkeit cimen német nyelven adtak. Ha Az újszülött apának a Foliesban száz teli háza volt, megértjük, ha ez másfélszázszor került ott falrengető kacagás, a hempergésig, rekeszizmokig menő hatás közben színre; s ez is a rendje a dolgoknak, a mozi publikumot nem szabad egészen elrontani, legalább tartsuk meg a fokozatosságot. Bizonyos viszont, hogy mind a két film szövegkönyve jóval felülkerekedik mindazon, amit általában a burleszk bohóság fogalma alá vonunk. A Folies zsánere nem találtatik egyetlen poétikai tanulókönyv drámai osztályozása között, ez a zsáner mosolyog a tudós megállapításokra, ez vad, zabolátlan, hasonlíthatatlan írásforma, a budapesti talajból szökken, gaminség, csufondáros, röhögtető élc sokaság tartja benne felvonulását; stílus, amit a Folies csinált meg, s aminek örömére jár Budapest, a vidék, Bécs, járt Berlin, az egész világ, s ami ama kevés dolog közül való, ami kozmopólissá tehetné Budapestet." (Várnai István: A legújabb Rott film. In: Mozihét, 1916/51.)

"A rendezés Illés Jenő műve, ennek a Berlinben tanult és híressé vált jeles újságírónak, az Ulk című német élclap volt helyettes szerkesztőjének, kitűnő croquistának, akinek a német filmrendezők közé való lépése annakidején nagy szenzáció volt. Az intelligencia és a rutin, e két legfőbb rendezői tulajdonság eklatánsan nyilatkozik meg ezen a filmen, amely egészen természetesen rendezés tekintetében is egyenrangon áll a legjobb külföldi humoros filmekkel. Rendezőnek nehéz, de hálás feladat volt e semmiféle dramaturgiai szabályhoz nem ragaszkodó, féktelen cselekményű darabnak kerekké való megszcenírozása, s ez jelenetről jelenetre kiválóan sikerült is neki. Minden szereplő a saját formáját futotta ki az ő rendezésében, a jelenetek frappánsul következnek egymásra s hallatlanul derűsek. Külön dicsérő szavakat kell emelnünk a feliratok miatt is, amelyeket Illés irt s amelyekből jeles croquista volta fényesen kidomborodik." (Várnai István: A legújabb Rott film. In:Mozihét, 1916/51.)

"Külön említést kívánnak a teljesen újszerű és eredeti filmfeliratok, melyeket Szőke Szakáll irt. Már ezek olvasásakor feltör a kacagás. A nagysikerű bohózatot Illés Jenő rendezte kitűnően." (Mozihét, 1918/5)

"Az ízléssel tompított burleszk pesti humort szólaltatja meg ebben a darabban, Rott Sándor, a pompás komikus. Olyan mulatságos helyzetben látjuk itt Rott Sándort, hogy szinte hallani véljük a jóízű kiszólásokat is, amelyeken Budapest és a jó magyar vidék hónapokon át kacagni szokott. Rottnak a darabban az Erkölcsnemesítő Egyesület elnökének megszemélyesítőjétől kezdve a leleplezett házasságtörőig egy csomó szerepet kell megjátszania, mindegyiket persze az ő utolérhetetlenül kedves és egyben hasrengető komikumával. A kujon a végén elveszi méltó büntetését, tolonckocsiba gyömöszölik és felesége, akit állandóan kijátszott, meztelen karddal áll őrt a tolonckocsi lépcsőjén." (Mozgókép-Otthon, műsorfüzet, 1918. május)