FELESÉGEM HŰ ASSZONY

Tartalom

1. A szereplők bemutatkozása mozgófényképekben

2. (Nyílt színen.) Délelőtt 10 órakor. A férj rosszat sejtve jön haza az irodából. Izgatottan kérdezi feleségetől, hogy vajon nem volt-e valaki nála. Az asszony — bár udvarlóját, a főhadnagyot a kanapé alá rejtette — erélyesen visszautasítja a gyanúsítást. Már majdnem meggyőzi férjét, hogy ok nélkül féltékenykedik, amikor váratlan vendég érkezik: a vidéki nagybácsi. A férj nem örül a vendégnek s dühösen távozik, hogy néhány perc múlva még izgatottabban térjen vissza. Ezalatt a pár kívánságára a nagybácsi a fürdőszobába vonult, a főhadnagy pedig távozni készült. A férj jöttére az udvarló gyorsan az egyik szekrénybe rejtőzik. A férj észreveszi s mert nincs elég bátorsága ahhoz, hogy a tiszttel szembeszálljon, rázárja a szekrényajtót s azzal a szándékkal rohan hordárokért, hogy az eleven korpusz deliktit a rendőrségre viteti. Amig a férj távol van, előkerül a nagybácsi, törülközőt keres a szekrényben s kinyitja annak ajtaját. A főhadnagy kiugrik zárkájából, a nagybácsit ülteti helyére s mert a férj a hordárokkal éppen e pillanatban érkezik meg, a másik szekrénybe rejtőzik.

3. (Mozgó.) A hordárok elviszik a szekrényt, ki az utcára. Itt leszakad a szekrény alja s a nagybácsi, aki nem tudja, hogy mi történt vele, eszeveszett futásba kezd. Szalad a szekrény Budapest utcáin, terein, tüskön-bokron át; nyomában a férj, a feleség s a szobalány, aki úrnője segítségére sietett. Ezernyi kaland után fogják csak el a szekrényt s most már beviszik a rendőrségre, ahol nagy meglepetésükre nem a főhadnagy, hanem a nagybácsi lép ki belőle A főhadnagy odahaza maradt, a lezárt lakásból nem tud menekülni s igy— mit tehet egyebet— megnyugszik sorsában s megadással várja a mentő véletlent. A rendőrségről hazamegy a ház népe. Csak az asszony tudja, hogy otthon van még a rém: a kétcsillagos huszár.

4. (Nyílt színen.) Az asszony újra fürdeni küldi a nagybácsit. El akarja zavarni hazulról férjét is, de a férj újra felfedezi a huszárt. Most már nincs menekvés ; a férj, aki tanukért siet, biztosan leszámol vele. Amikor visszatér, elszántan nyitja ki a szekrény ajtaját s óh jaj, újra a nagybácsit találja benne. Elájul.

Függöny.

/forrás: Színházi Hét, 1912/6)

Galéria

Vélemények

„— Feleségem hű asszony. Hétfőn, február 5-ikén mutatja be az Apolló-színház Bródy Miksa és Martos Ferencz, a Leányvásár kitűnő szerzőinek pompás egy- felvonásos mozivázlatát, a Feleségem hű asszony című mozgófénykép-blüettet. Ízig-vérig pesti történet ez a blüett, a melynek szereplői részint az Apolló újonnan épült színpadán élőszóval, részben a főváros különböző helyein készült mozgófényképekben karikírozzak a pesti hű feleséget. Kitűnő zeneszámok tarkítják a darabot. A zeneszámokról — nagy népszerűségre predesztinált kuplékról, keringőkről — talán elég annyit szólani, hogy zenéjüket az ötletes szerzők szövegére Vincze Zsigmond, a Király-Szinház kitűnő karnagya szerzette. A remek mozgófényképek, a melyek a darabnak azt a részét mutatják be, amely a főváros utcáin történik, az Apolló-színház eredeti felvételei. Elkészültek a mozgófényképek, a próbákon is túl van már a személyzet, s az Apolló újonnan épített színpada is teljesen készen várja a hétfői premiert. Az előadások elsőrendű voltáról a szereplők névsora nyújt garancziát. Hudacsek Nelly, a Király- Szinház tagja a hü feleség; Szentirmay Béla a fővárosi férj; Gárday Lajos a huszárfőhadnagy, aki a sezlon alatt kuporogva hallgatja a feleség hűségesküvéseit; K. Kovács Andor, a Király-Szinház tagja a vidékről hívatlan vendégségbe jött minden lében kanál nagybácsi; Horváth Gizi, a Király-Szinház v. tagja pedig a tipikus pesti szobaleány, aki mindenben úrnője érdekeit szolgálja. A darabot a szerzők személyes vezetésével Szentirmay Béla rendezte. Bródy—Martos blüettje hétfőtől kezdve naponként előadásra kerül." (Az Ujság, 1912. február 4.)

„Feleségem hű asszony. Bródy—Martos nagysikerű mozgófénykép-blüettje állandóan telt házak előtt kerül bemutatásra az Apolló Színházban. A pompás egyfölvonásosban ezernyi ötletet vesz át a közönség s a „Feleségem hü asszony“ kitűnő zeneszámát ma, az előadások negyedik napján fővárosszerte ismerik, dalolják. Hétfőn volt a premier s szombaton már a 25-ik előadást nézheti meg a közönség. Az első jubiláns előadás napján minden látogató egy, a szereplők fényképeit s a zeneszámok szövegét magában foglaló ízléses emlék-albumot kap." (Budapesti Hírlap, 1912. február  9.)

„Feleségem hű asszony kinema-operette-szkeccs Szekszárdon. Szenzációs bemutató színhelye lesz július hó 10-én, pénteken a Világ- mozgó-színház. Bemutatkozik Szentirmay Béla, a kinema-szkeccs magyarországi megalapítója, az ő szenzációs kinema-szkeccs társulatával. A jelenleg bemutatott szkeccs, az eddigi efféle műfajt felülmúlja és a Szybill kitűnő szerzőinek, Bródi, Martos és Vincének szenzációs kreációja, melyhez hozzájárult Leopold Ernő, a fiatal zeneszerzők egyik legzseniálisabbjának ,,Juj, ez a macsics“ cimü zenealkotása, melyet egy brazíliai macsics alakjában táncolnak a „Feleségem hü asszony“ című 4 felvonásos operett kinema-szkeccs keretében. A szkeccs úgy helyzeteinél, mint bohózatos fordulatainál fogva, valamint az előforduló tánc és zeneszámok állandó derültségben tartják a közönséget, a mely sorozatosan a budapesti Apollóban 500 előadást ért meg. A szkeccset megelőzőleg a társulat szenzációs decens fehér kabaré műsorban mutatkozik be." (Tolnavármegye és a Közérdek, 1912. július 9.)