Születési neve: Weisz Zsigmond
Szülei: Weisz Sándor gabonakereskedő, Frank Magdolna
Lakása: Szeged, Aradi utca 3. (1904)
Első szerzeményeit kamaszkorában komponálta. A Budapesti Zenekedvelők Egyletének zeneiskolájában Aggházy Károly, Bellovics Imre és Waldbauer József tanítványa volt. Az 1894-95-ös évadra Nikisch Artúr az Operaház zenekarába szerződtette hegedűsként. Ezt követően Ney Dávid basszista zongorakísérőjeként járta az országot. Ezt követően az Opera zenekarának vadászkürtöse lett, majd egy évre bevonult katonának. Leszerelése után korrepetítor lett, majd a debreceni és a szegedi színházhoz szerződött karnagynak: 1898-tól Komjáthy János, 1901-től Krecsányi Ignác társulatában dirigált. 1903-ban az újonnan megnyílt Király Színházhoz szerződött, s haláláig itt volt dirigens, hangszerelő. Utóbbi minőségében ő segítette színpadra Kacsóh Pongrác János vitézét, amit kb. háromszázszor vezényelt. Itt mutatták be első nagy sikerű operettjét, a Tilos a csók!-ot, amelyből később film is készült. 1908-tól az Első Magyar Hanglemez Gyár felvételein, melyek az első magyar hanglemezek voltak, zongorakísérő és karmester. Harcolt az első világháborúban, de Bakonyi Károly közbenjárásának köszönhetően hamar felhelyezték a fővárosba és az egyes honvédekhez került, ahol alkalma nyílt a zennével is foglalkozni. Szolgálati ideje alatt mutatta be a színház a Mágnás Miska című operettet, amelynek zenei vezetését ő végezte. A háború után évente jött ki egy-egy új operettel. 1928 és 1930 között Szegedre szerződött, de utána visszatért a Király Színházba. 1922. január 31-én mutatták be a Városi Színházban A hamburgi menyasszony c. operettjét, ami már ekkor sem nélkülözte az irredenta felhangokat, de az I. felvonás fináléja, benne a „Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország"-refrénnel csak jóval Vincze halála után vált népszerű dallá. A hazafias érzelmek felkeltésére való felhasználásban nem jelentett akadályt a szerzők (szövegíró: Kulinyi Ernő) zsidó származása (és nem mentette meg Kulinyit a holokauszttól). Egyetlen, 1924. március 29-én bemutatott operai kísérlete, Az erősebb c. egyfelvonásos zenedráma(!) sikertelen és megkésett próbálkozás volt a népszínműzene magasabb szintre emelésére.
1904. január 31-én Szegeden feleségül vette Kulinyi Mária színésznőt, akitől fiai Vincze Márton díszlettervező, Vincze Ferenc karmester (sz.: Budapest, 1906. május 30.) és Vincze Géza színházi díszletfestő, festőművész.
Művei mára feledésbe merültek, noha Vincze a zeneileg jól képzett operettszerzők közé tartozott. Életében néhány darabja eljutott külföldi színpadokra is, A hamburgi menyasszonyt 1939-ig többször felújította a Városi Színház. Filmes tevékenysége semmilyen formában nem maradt fenn.
Zeneszerző:
- Feleségem hű asszony (1912, szkeccs)
- Tilos a csók! (1919)
Forrás: Wikipedia ♦ FamilySearch (házassági) ♦ Délibáb, 1929/34.
