ELNÉMULT HARANGOK [1921]

Tartalom

Az 1916-ban készült, Garas Márton által rendezett film  színházi- és filmjelenetekkel valamint zenével kiegészített változata.

• Az előadás Rákosi Viktor prológusával indult, melyet Forgách Rózsi mondott el.
• Bihari Sándor öt dalbetétet adott elő tárogató kísérettel. 
• Adorján Sándor: Ha megkondulnak a harangok című jeleletét Bihari Sándor és Forgách Rózsi adta elő.
• Petőfi Sándor: Élet vagy halál című versét Forgách Rózsi szavalta el.

A prológus szövege:
„Lehet-e Erdéllyel nem foglalkozni? Van-e olyan magyar ember, akinek mindennap eszébe ne jutna ez az elrablott országrész? Nincsen, hisz akik ezt az országrészt hatalmukba kerítették, hatalmukat oly brutálisan kezelik, hogy jóformán naponta vészkiáltás dörög át az országon, mely figyelmeztet bennünket Erdély elrablására és szakadatlan szenvedéseire.
Igen, ökölcsapás volt arcunkra a brassói millenniumi emlék lerombolása. Ökölcsapás volt a marosvásárhelyi Bem- és Petőfi-szobor megsemmisítése. Nem volt elég nekik, hogy a száz sebből vérző és megkötözött nemzetet kirabolják, még ősei dicsőségét is irigyelik tőle. Minden emléket össze akarnak törni azon a földön, mely hirdeti, hogy milyen nagy és dicső volt itt hajdan a magyar nemzet. Elfelejtik az ostobák, hogy mikor a mi régi dicsőségünk ellen hadakoznak, csak a maguk kicsinységét árulják el.
Ezer várrom beszéli nekünk Erdély történelmét, a székely magyar dicsőségét. Hát ezeknek a romoknak a szavát is el akarják hallgattatni? A romokat is romba fogják dönteni? Azokból a kövekből a történelem lelke beszél és az nem fog az ő kedvükért oláh történelmet hazudni arra a helyre, ahol az oláhok soha történeti szerepet nem játszottak. Az igazság az, hogy mikor Erdélyt védelmezve, ezeréves harcban megfogytunk és elpusztultunk és a völgybeli falvak elnéptelenedtek a török és tatár pusztításaitól, akkor biztos hegyeik közül leszállott az ott nyugodtan élő oláh, elfoglalta üresen álló falvainkat és elhagyott földjeinket és kijelentette, hogy ez a föld az én országom.
Ezt jelentette ki egy olyan országra, melyre több magyar vér hullott és melynek földjébe több magyar ember van eltemetve, akik a haza védelmében estek el, mint ahány élő ember Erdély földjét tapossa.
Ezért vagy te olyan szomorú ország, oh szép Erdélyország! Nem jól van a fejed alja? Oh siess az édesanyához, majd eligazítja! Az édesanyához, nagy Magyarországhoz. Én pedig meg nem szűnök hirdetni ennek a nagy Magyarország lakóinak: Ne feledjétek Erdélyt! Szeressétek Erdélyt! És ti, akik itt végignézitek azt, amit mi elétek tárunk, hirdessétek azt azoknak, akik nem láthatják. Hogy minél szélesebb körökben tudomást szerezzenek arról, hogy Magyarországra nagy feladatok és nagy kötelességek várnak, melyről, ha megfeledkezik, akkor elveszti még a jogát is annak, hogy a szabad népek közt helyet foglaljon. Ez a feladat a nagy Magyarország helyreállítása!" (Pesti Hírlap, 1921. december 29.)

Érdekességek

Az 1916-ban forgatott film 4 felvonásból állt és a 159/1921 számú O.M.B. határozat szerint 1080 méter hosszú volt, az 1921-ben készült szkeccsesített változat filmrészének hossza a 74/1922 számó O.M.B. határozat szerint 1741 méter volt.  Ennek magyarázata, lehet, hogy újabb felvételekkel egészítették ki, aktualizálták a filmet, de hogy hol és ki készítette ezeket a pótfelvételeket és hogy mit tartalmaznak arról nem sikerült információkat találni. De az is lehetséges, hogy a cenzúra határozatokban szereplő méterszámok nem pontosak.

Galéria

Vélemények

„Elnémultak végleg az erdélyi harangok . . . Soha fájóbb, szívbe markolóbb nem volt ennek a klasszikussá lett Rákosi regénynek témája, mint amióta oláh megszállás tartja markai között Erdélyt. Igaz, régebben is, mint regény, majd mint színdarab, mindig megdobogtatta a magyar szíveket. De hát most lett még csak igazán tragikusan magyar téma az Elnémult harangok. Nagyon okos ötlet volt tehát filmre vinni; már csak azért is, mert a tragikusan megváltozott viszonyok folytán, ez a forma sok aktuális vonatkozás alkalmazását tette lehetővé Éltek is az alkalommal. Többek közt szebbnél-szebb zene- és dalbetétekkel is gazdagodott Az elnémult harangok. Minden változtatás egyébként Rákosi Viktor intenciója szerint történt. Prológust is irt művének filmváltozatához Rákosi." (Pesti Hírlap, 1921. december 29.)

„Corso. ,.Az elnémult harangok“ . Rákosi Viktor regénye filmen. Főszereplő: Paulay Erzsi és Bihari Sándor személyes fellépésével február 11-én, szombattól kezdve kerül bemutatásra Domokos László zongoraművész és Zubovics Endre tárogatóművész közreműködésével. (Szózat, 1922. február 3)