ÉJ ÉS VIRRADAT

Tartalom

A fernsidei kastélyt és birtokot éppen most foglalta el új örököse Beaufort Fülöp, akire a dús vagyon nagybátyjáról szállott. Pedig az örökségre bátyja Beaufort Róbert számított, de nagybátyjuk megharagudott rá és kitagadta. Most meglátogatja öccsét, de nejét nem hozza magával, a gőgös asszony nem akar találkozni az öccse feleségével, aki szerinte törvénytelenül él együtt Fülöppel. Pedig nem így áll a dolog. Beaufort Fülöp titokban egybekelt a szép Morton Katalinnal, titokban, mert házasságukhoz nem adta volna beleegyezését a nagybácsi és akkor Fülöp elesett volna az örökségtől. Két fiuk született Fülöp és Sidney. Ennek a házasságnak már csak egy bizonyítéka létezik, egy házassági anyakönyvi kivonat, amely a férj birtokában van, de egyébként az eskető lelkész is meghalt, az egyik tanú szintén, a másikat, meghitt szolgáját pedig, messze idegenbe küldte Fülöp, hogy valamiképpen ki ne fecseghesse a titkot. Az egyetlen bizonyítékot, az anyakönyvi kivonatot Fülöp meg is mutatta bátyjának, aki lesújtva, reménye veszetten látja, hogy az örökségre most már gyermekeinek sem lehet kilátása, a fensidei kis paradicsom Fülöp és Morton Katalin gyermekeire száll.
Beaufort Fülöp lovas balesetben meghal, s ekkor bátyja ellopja a házassági anyakönyvi kivonatot, hogy kisemmizze Fülöp családját az örökségből. Az özvegy ennek híján elesik az örökségtől és anyagi romlásba jut. Elhagyottan és nincstelenül hal meg egy szegényes szobában a kapzsi nagybácsi fia, Beaufort Arthur karjában, aki ekkor már nem tud rajta segíteni. Az elhalt asszony fia, Fülöp egyedül marad, kenyér után néz, de munka helyett egy pénzhamisító hálójába kerül, majd gyarmati tiszt lesz belőle.
Évek telnek el. Baufort Sidneyből festőművész lett, aki megismerkedik nagybátyjának, Róbertnek leányával, Kamillával. A fiatalok halálosan egymásba szeretnek, de boldogságuknak meglepő akadálya támad, mégpedig Fülöpnek, Sidney bátyjának személyében, aki ama végzetes éjszaka után kivándorolt, a gyarmati hadseregben tiszti rangot szerzett magának és most visszatért szülőföldjére. Célja, hogy helyreállítsa anyja nevének becsületét. Ezért egy híres ügyvédet keres föl, aki legfontosabbnak tartja a rejtély kibogozása érdekében ama bizonyos házassági oklevélnek a felkutatását. Újsághirdetésére jelentkezik az egyik tanú, az öreg Smith, a boldogult Beaufort Fülöp inasa – akit annak idején gazdája idegenbe küldött – visszatért és kész tanúságot tenni a házasság törvényes voltáról. Időközben pedig Beaufort Arthur is megtudja, hogy Fülöp hazatért. Szeretettel közelednék unokatestvéréhez, aki  először nem áll vele szóba, de amikor megtudja, hogy Arthur volt a jóságos idegen, aki édesanyját halála perceiben felkereste, a két unokatestvér egymás kebelére borul. Arthur jogos örökségéhez akarja juttatni Fülöpöt és testvérét. Nagybetegen követeli apjától az őszinte vallomást: hová lett az a végzetes anyakönyvi kivonat? Az apa megtörve ismeri be bűnét, amelyben csak az a mentsége, hogy fia számára akarta megszerezni a gazdag örökséget. Arthurnak azonban már semmi gazdagságra nincs szüksége, miután kiderítette az igazságot a halál véget vet hosszú szenvedéseinek. Fülöp sem akarja megtorolni nagybátyja bűnét, de bűnbocsánatának egy ára van: Kamilla keze. Mert Fülöp is megismerkedett és beleszeretett a gyönyörű leányba. A testvéri szeretet azonban erősebb szívében a szerelemnél, amikor megtudja, hogy öccse, Sidney Kamillának vőlegénye, visszavonul csendesen önfeláldozóan, hogy akadálya ne legyen testvére boldogságának. Édesanyja sírjánál keres vigasztalást. (Forrás: A mozi (Miskolc), 1920/13)

Érdekességek

• Bulwer-Lytton nagysikerű regénye 1904-ben jelent meg magyarul a Klasszikus regénytár sorozatban. Regényei közül The Last Days of Pompeii (1834) volt a legnépszerűbb a filmesek körében, ebből öt olasz filmváltozat készült. 
• A film a Tanácsköztársaság idején készült, a Vörös Film 1919 július 20-i száma azt írja a filmről, hogy a bemutatót várja.
• Szenzációt keltett az a jelenet, melyben a belvárosi két Klotild palota között kifeszített kötélen megy át az egyik palotából a másikba a főszereplő. Az életveszélyes artistaprodukciót egyes források szerint Gajdos Pál, a Star-filmek trükkszínésze vitte végbe. Dénes Oszkár egy visszaemlékezésében viszont azt mondja, hogy ő maga szerepelt ebben a jelenetben: "...sok
  filmen játszottam már eddig, de a trükköket sohasem hamisítottam meg. Mindent úgy játszottam meg, ahogy azt a publikum látta később a moziban. Először — körülbelül hét évvel ezelőtt az Éj és virradat cimü filmben mutatkoztam be a
  moziközönség előtt. Itt volt egy jelenetem, amikor a két Klotild-palota közt kifeszített sodronykötélen kellett átmásznom. A végén pedig észrevettem, hogy nem haltam meg. Na, gondoltam magamban, ha egyszer sikerült, máskor is sikerülni fog." (Színházi Élet, 1926/22)

Galéria

Vélemények

„Végül előadták Bulwernek Éj és virradat című regényét, amelyet Sas Ede és ifj. Uher Ödön filmesített meg. A filmet ifj. Uher Ödön rendezte mesteri kézzel. A közönség lélekzetét visszafojtva gyönyörködött a darab izgató jeleneteiben, a melyek a modern technika korába jelenítik Bulwer klasszikus remekművét.” (Budapesti Hírlap, 1919. október 22.)

„Éj és virradat című ötfelvonásos filmmesterműt láttuk. Bulwer közismert regényéből készült ez a meglepően kvalitásos mozgófénykép, amely az eredeti mű összes jeles sajátosságaival büszkélkedik. Az érdekfeszítő regény minden alakja a cselekmény lebilincselő volta és fordulatossága, de a legkisebb részlet is a maga tökéletességében és stílusosan jelent meg előttünk a vásznon. Nem akarunk ezúttal a darab meséjének ismertetésére kitérni. Inkább a rendező ifj. Uher Ödön munkáját jellemezzük néhány szóval. A filmrendezés művészetének valami egészen új és különleges metódusát honosította meg ifj. Uher Ödön az Uher filmeken, amelyek egyéb nagyszerű tulajdonságaik mellett mindenkor feltűnnek speciális rendezési effektusaikkal.  Az Éj és virradat filmszerű felépítése ifj. Uber Ödönnek szintén ama becses munkái közé tartozik, amelyek ennek a fiatal magyar filmrendezőnek Európa szerte vitték ki a hírét. Intelligenciájával párosult szaktudás, irodalmi műveltség, művészi érzék és nagy gyakorlat: ezek azok a sajátosságok, amelyek, mint mindig, ezúttal is jellemzik az Uher-filmgyárnak ezt a legfrissebb monumentális alkotását. A darab főszereplői közül Fenyő Emil kiforrott művészete ismét feltűnt, K. Kovács Lonci nemes egyszerűséggel játszotta nehéz szerepét, Balassa Jenő fölényes biztonsága és kellemes exteriőrje a legjobb külföldi filmszínészekre emlékeztet A többi szerepekben szintén kiválót nyújtottak Dallos Olga, Pártos Gusztáv és Dénes Oszkár. Az Éj és virradat-ban előforduló bravúros attrakcióról kell még szólnunk. A darab egyik jelenetében ugyanis két magas palota között kifeszített kötélen megy át az egyik szereplő. Ez a látvány idegizgalmasságával olyan hatást keltett, aminőre magyar filmen eddig még nem volt példa. Az életveszélyes artistaprodukcióra Gajdos Pál, a Star-filmekről jólismert trükkszínész vállalkozott és feladatát valóban bravúrosan oldotta meg.” (Mozihét, 1919/18. október 20.)