Egy művész története (alcím), The Impressario (angol címfordítás), Der Impressario (német)
Filmtechnikai specifikáció
Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, hossza a 56/1920 számú O.M.B. határozat szerint 1300 méter.
Fellelhetőség, források
kópia |
nem maradt fenn |
plakát |
OSZK Plakáttár (1 db, grafikus: Földes Imre)
|
Bibliográfia
- Mozgófénykép Híradó, 1917/37
- Mozihét, 1917/30, 31, 42, 48, 1918/8
- Mozi-Világ, 1917/44, 48, 1918/4
- Színházi Élet, 1918/8 (a bemutatóról)
- Magyar Színpad, 1917. szeptember 3.
- Budapesti Hírlap, 1918. február 17.
- Mozi Műsor (Kassa), 1918/12
- Almanach. A magyar kinematográfia évkönyve.1918. (Szerk. Kármán Béla és Pék Dezső) 154. p.
- Belügyi Közlöny, 1920. 805. p.
- Paimann’s Filmlisten, 1921/263;
- Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 112. p.
- Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 353. p.
- Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 237. p.
Tartalom
Egy híres bűvészről szól a történet, aki titokzatos kísérleteivel, gondolatolvasó mutatványaival és bűvész trükkjeivel meghódította a közönséget. A mestert világkörüli turnéjára hűen követi egy gazdag amerikai asszony. A bűvész egykori, lezüllött impresszáriója kihasználja a szerelmes asszony gyöngeségét, s a mester maszkjában megszédíti a nőt, és ellopja ékszereit. A rejtélyes bűnügy elkövetőjét azután maga az igazi mester leplezi le. A nyomozásban nagy szerepet kapnak különleges képességei, a gondolatolvasás, a varázsvessző stb, melyeket filmtrükkök egész sora mutat be.
Vélemények
„Ezt követte Az impresszárió című négyfelvonásos színmű, amelynek főszerepében Winterri, a híres gondolatolvasó és hipnotizőr alakítja igen érdekesen és különös egyéni színjátszó művészettel. Ez a film egyike a legnagyszerűbb mozidaraboknak, mert benne teljesen újszerű műfajt kapunk: egy bűnügyi esemény keverékét tudományos kísérletekkel. A történet Ralph Winter, a „mester" pályafutását mutatja be. A drámai jelenetek frappáns fordulatokban mutatják, hogy a mester egyik régi impreszáriója milyen bűnös céllal használja ki a kettőjük közti hasonlatosságot: meglop érzelmeiben és vagyonában egy asszonyt, aki mindenütt nyomában jár a mesternek. De utoléri az igazságszolgáltatás keze, mert a mester egyik modern csodaszere, a varázsvessző, fölfedi a legrejtelmesebb bűntényt. Elgondolásbeli és technikai trükkök tömege teszi tökéletessé ezt a filmet, amelynek két másik főszereplője: Mattyasovszky Ilona és Réthey Lajos különösen jó és érdekes alakítást nyújtottak.” (Mozihét, 1917/48)
„Az Uránia-Szinház új műsora meglepően érdekes személyiséget hoz filmen: Winterrit, a gondolatolvasó fenomént, a közismert okkultistát, akinek misztikus művészetét a legelőkelőbb körök is bámulattal fogadják. Winterri Rudolf Az impresszárió főhősét alakítja. A film egy művész életéből meríti tárgyát és a drámai helyzetalakulások, a gyorsan pergő akciók tömör menete páratlanul izgalmas hatásokat vált ki. Egy híres mesterről szól a történet, akit világkörüli turnéjára hűen követ egy szerelmes szívű asszony. Az asszony gyöngeségét azonban kihasználja a Mester egy régi, lezüllött impresszáriója, aki a Mester maszkjában megszédíti a nőt és meglopja ékszereit. A rejtélyes bűnügyet azután maga az igazi Mester deríti ki... Ebben a filmben nagyszerű szerep jut a varázsvessző alkalmazásának és egy szenzációs tudományos kísérletet is kapunk: a gondolatolvasást! Ezenkívül a káprázatos filmtrükkök egész sora és a fényesen sikerült fotográfiák képezik a darab erősségét, amik a frappáns fordulatu cselekménynek igazi változatosságot adnak. Az impresszárió ismét beigazolja Lázár Lajos művészi erejét és elgondolásbeli gazdagságát. A szereplők közül Winterri Rudolfot méltán illeti realisztikus alakításáért a legnagyobb elismerés, valamint az előkelő játékú Mattyasovszky Ilonát is — az asszony személyesítőjét, aki pazar toalettjeivel is kitűnt. A züllött és zajos múltú impresszárió alakját Réthey Lajos személyesíti. A Lux filmgyár így egyszerre aratja két nagyszerű sikerét a Tűzpróba és Az impresszárió megjelenésével, ami bizonyára csak szerény kezdete egy gyönyörű filmirodalmi programnak. (Színházi Élet, 1918/8)