AZ ÉJSZAKA RABJA

Az éjszaka rabjai, The Captive of the Night (angol)

Alkotók

Kertész Mihály  rendező
Roboz Imre  forgatókönyv
Siklósi Iván forgatókönyv

Szereplők

Kertész Mihály  

Technikai stáb

Raymond Pellerin operatőr

Produkciós stáb

Neumann József producer
Ungerleider Mór producer

Gyártási és bemutatási adatok

Projectograph gyártó cég
Projectograph forgalmazó cég
1914. április 16. (Tivoli) bemutató

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, a korabeli források szerint eredeti hossza 1000 méter.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn

Bibliográfia

  • Mozgófénykép Híradó, 1915/8
  • Színházi Élet, 1914 /15
  • Pesti Hírlap, 1914. április 15.
  • Magyarok Hollywoodban (Paesti Napló, 1930/158.)
  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 108. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 45, 348. p.
  • Nemeskürty István: A magyar film története (1912-1963). Bp. 1965. 34., 35. p.
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. Bp. 1996. Magyar Filmintézet, 83. p.

Tartalom

„Az éjszaka rabja" pesti dráma. Egy kabaré énekesnő a főszereplője, akit megszeret egy dúsgazdag fiatalember és feleségül veszi. Nagy, nagy elszánás kell a kabaré-dívának, hogy lemondjon az éjszakáról, a színpadról, — de megpróbálja. Feleségül megy a kérőjéhez s egy ideig a legboldogabb, legnyugodtabb családi életet éli. De éppen ez a baj. A nyugodt életet nem birja el, s bár kis fia is van már, visszavágyik a szabad életbe, a színpadra, az éjszakába. Megszökik a férjétől. Az sokat szenved eleinte, de azután valahogy beletörődik a csapásba. A kis fia nevelésének szenteli az egész életét s gondosan óvja attól, hogy valaha is megtudja, ki volt az édesanyja. A fiú felnő, és tényleg nem is tud semmit édesanyjáról. Eljegyzi magát egy bájos fiatal leánnyal, de az esküvő előtt legénybúcsút megy tartani egy mulatóba. Nagyon megtetszik itt neki egy énekesnő, bemutattatja magát neki, s meghívja asztalához. Mulatozás közben egy rettentő felfedezést tesz: az énekesnőről megtudja, hogy az ő édesanyja. A fiút egészen kétségbeejti ez a tudat. Könyörög az anyjának, hogy térjen vissza apjához, — de az hallani sem akar róla. A fiút annyira összetöri ez a csapás, hogy elhatározza, hogy öngyilkos lesz. Szándékát végre is hajtja. A Dunába ugrik. Szerencsésen kimentik azonban — s hazaviszik. Itthon megtudja édesapja öngyilkossága okát s édesanyja is rájön, hogy ifjúságának, a szabad élet varázsának vége: s visszamegy férjéhez és fiához."  (Színházi Élet, 1914/15)

Érdekességek

"Az újdonság fő férfiszerepét Kertész Mihály játszotta el. A Magyar szinház e rokonszenves, fiatal tagja nem homo novus már a mozik terén. Rövid idő alatt az első mozirendező lett Pesten, s hogy ebbéli feladatait a legnagyobb szakértelemmel és művészi Ízléssel végzi, bizonyítják „Az utolsó bohém", s legutóbb „Az aranyásó" filmfelvételei. Mint moziszinésznek sem ez az első bemutatkozása. Az „Atlantiszban, Gerhart Hauptmann nagyszabású filmregényében is játszott — mint a Nordisk Film Co. tagja — szerepet." (Színházi Élet, 1914/15)

Kertész egy alkalommal a Pesti Naplónak elárulta, hogy mivel stúdiójuk nem volt, a Ligetben levő Sziklay-féle Kis Színkör udvarán késíztették a felvételeket. (Pesti Napló, 1930/158)

Galéria

Vélemények

"Húsvét utánra tartogatta a Projectograph az egész szezonban a legérdekesebb darabját: „Az éjszaka rabja" cimü magyar újdonságát. A „pièce de resistance" méltán megállja a helyét a Projectograph sok és szenzációs külföldi újdonsága között. Technikailag is abszolút tökéletes, mint minden, ami a Projectograph atelier-iből kerül ki, — de művészi szempontokból is érdemes a legnagyobb figyelemre. ,,, A dráma egyes jelenete technikailag díszére válna akármelyik külföldi gyárnak, s a magyar film-iparnak mindenképpen becsületére válik." Színházi Élet, 1914/15

(Az éjszaka rabja.) Magyar film-premiere lesz csütörtökön a Tivoliban; e napon mutatja be ugyanis a Tivoli Az éjszaka rabja c. filmet, melynek bravúros technikai beállítása Neumann József igazgató hozzáértését dicséri. A főszerepet Kertész Mihály játssza, akinek a színpadon legutóbb a Vörös Szekfű-ben, az új Földes-darabban, volt nagy művészi sikere, és aki mint mozi rendező, újabban Molnár Aranyásó-jával végzett kitűnő munkát. Maga a darab egy ízig-vérig pesti történet, mely lebilincselő meséjével, pompás technikai készségével valósággal mozieseménynek ígérkezik. (Pesti Hírlap, 1914. március 15.)

(Az éjszaka rabja.) Magyar film-premiere lesz csütörtökön a Tivoliban; e napon mutatja be ugyanis a Tivoli Az éjszaka rabja c. filmet, melynek bravúros technikai beállítása Neumann József igazgató hozzáértését dicséri. A főszerepet Kertész Mihály játssza, akinek a színpadon legutóbb a Vörös Szekfű-ben, az új Földes-darabban, volt nagy művészi sikere, és aki mint mozi rendező, újabban Molnár Aranyásó-jával végzett kitűnő munkát. Maga a darab egy ízig-vérig pesti történet, mely lebilincselő meséjével, pompás technikai készségével valósággal mozieseménynek ígérkezik. (Pesti Hírlap, 1914. március 15.)

(Az éjszaka rabja.) Magyar film-premiere lesz csütörtökön a Tivoliban; e napon mutatja be ugyanis a Tivoli Az éjszaka rabja c. filmet, melynek bravúros technikai beállítása Neumann József igazgató hozzáértését dicséri. A főszerepet Kertész Mihály játssza, akinek a színpadon legutóbb a Vörös Szekfű-ben, az új Földes-darabban, volt nagy művészi sikere, és aki mint mozi rendező, újabban Molnár Aranyásó-jával végzett kitűnő munkát. Maga a darab egy ízig-vérig pesti történet, mely lebilincselő meséjével, pompás technikai készségével valósággal mozieseménynek ígérkezik. (Pesti Hírlap, 1914. március 15.)