A TISZTI KARDBOJT

Tartalom

Kártyaadósságai miatt megfosztanak rangjától egy huszárkapitányt, kitör a háború, ő közlegényként vonul be, hősiességéért visszakapja eredeti rangját, megsebesül, beleszeret ápolónőjébe.

Érdekességek

• A kritikák kiemelték a film mozgalmas tömegjelenetét, (a huszárszázad támadását), s a festői vihar jelenetet.
• A bemutató vetítés előtt Paulay Erzsi, a Nemzeti Színház művésznője előadta Pásztor Árpád Levél a harctérről című versét.
• Míg a filmtörténetek Korda Sándort tartják a film rendezőjének, a korabeli sajtóban, még Korda Sándor lapjában, a Mozihétben is Neumann Józsefet tüntették fel rendezőnek.

Galéria

Vélemények

„A legzajosabb tetszés hirdette jövetelét A tiszti kardbojt c. 4 felvonásos aktuális színműnek. Ehhez ugyanis Paulay Erzsi, a Nemzeti Szinház jeles művésznője két verset is elmondott bevezetőnek; egyet Pásztor Árpádtól, majd pedig Petőfitől. Azután pedig következett a film. Magyar gyártmány, ami azt jelenti, hogy aktuális jelenetei magyarok egészen a lokális vonatkozásig; a romantikus cselekménynek szereplői pedig — magyar aktorok. Szóval a közönségnek ismét alkalma nyílik színpadi kedvenceit a filmen is láthatni; köztük olyant is, aki ezúttal először ezerepei moziban, Rajnay Gábort, akit a köztetszés már rég a Nemzeti Szinház gárdájának első sorába juttatott. Újra látja a kedves és finom Haraszthy Micit, kacaghat a Nemzeti Színház Tutyuján, Horváth Jenőn és láthatja Pajor Ödönt, a Népoperáinak Temesvárra, származott volt kitűnő baritonifitáját is egy porosz tiszt komoly szerepében. Fehér Artúr, Gombaszögi Irén, Vörös Ili szintén érdeklődést keltenek.” Pesti Hírlap, 1916. február 15.

„A tiszti kardbojt háborús történet. Nem a sablonos, pathétikus filmdrámák közül való azonban ez a film. Poétikus, finom a meséje s a színészek játéka pedig egyenesen mesteri. … A közönség nem is várhat mást, csak a legjobbat ettől az együttestől. Rajnai Gábornak ez az első filmszereplése. Csupa tehetség, csupa férfias, előkelő gesztus! Bizonyos, hogy a nagy külföldi startok mellett is feltűnést fog kelteni. Horváth Jenő alakítása direkt szenzációja az új magyar filmek. A népszerű Tutyii egy német puccert játszik elragadó humorral, bájjal és közvetlenséggel. Haraszthy Mici is kiváló a darab fő női szarepében, s mellette fölöttébb kedves a harmadik Gombaszögi, az Irén, aki bár a színésziskola padjait alig hagyta még el: kész, kiforrott színésznő. Pajor Ödön, aki most Temesvárott aratja a legnagyobb sikereket, Falkenberg százados előkelő alakját személyesíti igen nagy játéktudással és súlyos drámai tehetséggel — de feltűnik e kiváló gárdában a kisebb szerepek alakitói, Vörös Ili, Fehér, Szőke és Andorffy is. A rendezés kitűnő munkája Neumann József kamarai szállítót, a Korona-film vállalat tulajdonosát, az első magyar szakférfiak egyikét dicséri.” (Színházi Élet, 1916/7)