Alakulás: 1911. június
Cégtulajdonosok: Faludi Miklós, Erényi Béla
Telephely: Budapest, V., Lipót krt. 12, majd: Budapest, V., Sziget utca 21.
Műterem: Budapest, V., Pannónia és Sziget utca sarok
Tevékenységi kör: mozgófényképek elkészítése, elárusitása, kölcsönadása, továbbá minden e szakmába való üzlet, igy filmek, gépek, gépalkatrészek eladása, bizományba adása, mozgófénykép-szinházak berendezése
A céget Faludi Miklós a Vígszínház társigazgatója és Erényi Béla alapította. Műtermüket, az 50 méter hosszú, 25 méter széles üvegcsarnokot a Pannónia és a Sziget utca sarkán építették fel. Nagy tervekkel indultak. Párizsból hozattak operatőrt, Monsieur Simone-t, aki már tizenöt éve foglalkozott mozgókép-felvétellel. Az első fénypróbák alatt több ezer méternyi filmet exponáltak, melynek során letesztelték a napfény és higanygőzlámpás felvételi lehetőségeket. Ugyancsak sokba kerültek a laborköltségek is, amelykről nem világos a fennmaradt források alapján, hogy bérmunkában végeztették, vagy saját felszerelést használtak. Molnár Ferenc, Bródy Sándor, Lengyel Menyhért, Földes Imre, Pásztor Árpád, Vajda Ernő műveit készültek megfilmesíteni. A legkíválóbb magyar színészek játékát szerették volna megörökíteni. A magyar szinészvilág minden nevesebb alakját szerették volna foglalkoztatni, de első sorban a Vígszinház társulatát: "Hegedüst, Csortost, Varsányi Irént, Mészáros Gizát, Pallay Rózsit, Haraszthy Hermint, Vendreit, Szerémyt, Fenyvessyt, Tanayt, Tapolcait. A többi színházak emberei közül különösen Z. Molnár Lászlónak, Gál Gyulának, Rátkai Mártonnak, Horváth Jenőnek, Kürthy Györgynek, Huszár Károlynak, Rózsahegyi Kálmánnak, Latabárnak és last not least: a kis Rottnak szánt szerepet a Hunnia igazgatósága.” - írta a Színházi Hét 1911-ben. Az első nyilvános tesztvetítésre 1912 áprilisában került sor, amikor Vendrey Ferenc több bohózatát mutaták be szakmai közönség előtt.
A nagy tervek azonban nem valósultak meg. 1911-ben 1, 1912-ben 17 rövid, 1-2 felvonásos filmet készítettek, többnyire vígjátékokat és bohózatokat, az 1913-ban elkezdett Küzdelem a boldogságért című dráma lett volna az első hosszú játékfilmjük, melyet 1000 méter hosszúságúra terveztek, de ezt nem sikerült befejezni. Ez a kudarc vetett véget a Hunnia Biográf tevékenységének. Erényi Béla 1913. február 26-án kilépett a cégtől, s ettől kezdve Faludi Miklós volt az egyedüli tulajdonos. A cég hivatalosan 1915. október 23-án szünt meg. A műtermet, mely akkoriban a belső felvételek készítésére legalkalmasabb hely volt Budapesten, más filmgyártó cégek használták. Előbb a Kino-Riport filmgyár dolgozott benne, később a Projectograph tulajdonába került, 1917-től a Phönix filmgyár filmjei készültek itt.
Filmjei:
- Budapest látképe (1911, rövid, dramatizált idegenforgalmi reklámfilm)
- Az állatok barátja (1912, rövid)
- A bűvös palack (1912, rövid)
- Vidám sportkép (1912, rövid)
- Gyerünk nyaralni! (1912, szkeccs)
- Egy csók története (1912, rövid)
- Keserű szerelem (1912, rövid)
- Benjámin karrierje (1912, rövid)
- A víg özvegy (1912, rövid)
- A halász leánya (1912, rövid)
- A tata mint dada (1912, rövid)
- Aladár a tűzoltónapon (1912, rövid)
- Páter és a Péter (1912, rövid)
- Bernáték kikocsiznak (1912, szkeccs)
- Jehova (1912, rövid)
- A csikós (1912, rövid)
- A marhakereskedő (1912, rövid)
- A papagály (1912, rövid)
- Küzdelem a boldogságért (1913, befejezetlen)
Forrás: Mozgófénykép Híradó, 1911/11, 18. ♦ Világ, 1911/131, 305. ♦ Színházi Hét, 1911/26, 1912/25. szeptember 2. ♦ Az Ujság, 1912/94. ♦ Központi Értesítő, 1915. november 25. 1627. p. ♦ Központi Értesítő, 1913. március 27. 598.p. ♦ Központi Értesítő, 1913. március 27. 585.p.
