Filmtechnikai specifikáció
Némafilm, dramatizált idegenforgalmi reklámfilm, hossza ismeretlen
Bibliográfia
- Pesti Mozi 1913. február 22.; Színházi Hét, 1911/33; Színházi Élet, 1912/33
- Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Bp. 2003. Palatinus. 56. p.
Tartalom
Az első magyar film Sajnálkozó kézlegyintések fogadták az első ötletet, mikor elhatároztatott, hogy lesz magyar filmgyár is. A sajnálkozó próféták a saját hazájukban sajnálkoztak, és azért tévedtek, mert a külföldre is kellett volna gondolniuk. A külföldet tudniillik roppant érdeklik a még úgyszólván felfedezetlen Magyarország természeti szépségei és érdekes etnográfiai adatai, de nem akadt, aki ezeket tetszetős formában a külföld rendelkezésére bocsátotta volna. Most aztán csak azért is megcsinálta az első magyar filmet a Faludiék filmgyára, amely jóval többet fog használni a magyar hírnév megszerzésének, mint tíz darab tüzesen elmondott interpelláció.
A Hunnia első filmje nagyon kedvesen és nagyon ravaszul Budapest szépségeit fogja beadni a külföldi mozilátogatónak. A kép tudniillik arról szól, hogy egy fiatal angol házaspár Magyarországra, sőt Budapestre jön nászutazni, itt aztán végigélvezi a főváros minden érdekes szépségét. Tanay Frigyes és Makay Margit játsszák az angol nászutasokat a filmen. A gép, amely felvette őket, hűségesen felmászott velük a Gellért-hegyre, propellerezett a Dunán, megállt a Lánchíd közepén, végigkocsizott az Andrássy úton, kiment a ligetbe, egy szóval minden szép pesti helyre és mindenütt lefotografálta a mozgófilmre, hogy az angol házaspár, mármint Tanay és Makay Margit, mennyire gyönyörködnek a hungarian city szépségeiben. Temérdek kedves epizódot lehetne elmondani az első magyar film megszületéséről. A legkedvesebb mindenesetre az volt, hogy Tanay, mikor a felvevőgép lencséje előtt széles gesztusokkal magyarázta Makay Margitnak a kilátás gyönyörűségeit, hirtelen megbotlott és hanyatt esett, mire a partnere jóízűen elkacagta magát. A gépet megállították, talpra segítették Tanayt, és most elkezdtek vitatkozni, vajon maradjon-e így a kép? Mert hiszen nem lehetetlen, hogy az angol férj megbotlik a Gellért-hegyen, s az újdonsült angol menyecske jóízűen kineveti pórul járt urát. Lehmann úr elesett, ez rendes mozi dolog. Végre azonban úgy állapodott meg a gyárvezetőség, hogy Tanay bukását megsemmisítette, és a Gellért-hegyi kilátásról csináltatott egy másik filmet.
Ez a film magyar mozikban nem fog szerepelni. Export-cikk, azért, hogy a külföldi mozik közönségének ilyen ravaszul lehessen beadni a magyar főváros szépségeit. Eléggé nem lehet örülni az első sikernek, és eléggé nem lehet hangsúlyozni, hogy mennyit használ az első magyar film a budapesti idegenforgalomnak. (Színházi Hét, 1911/33)
