Budapest második Híradómozija, amelynek helyén ma a Katona József színház működik.
A magyar filmhíradók gyártásával és forgalmazásával foglalkozó Magyar Film Iroda az 1930-as évek végén engedélyt kapott egy 800 fős fővárosi híradómozi beindítására. A híradómozi a korszak kedvelt nagyvárosi mozitípusa volt, melynek programján kizárólag híradók, rövidfilmek és kultúrfilmek szerepeltek. A cég első magyarországi híradómozit az Erzsébet körúton nyitotta meg 1939-ben, azonban annak befogadóképessége csak 307 fő volt. A rövid idő alatt hatalmas népszerűséget szerző vetítőhely komoly üzleti sikert hozott a likviditási problémákkal küzdő MFI számára, így a vezetőség gyorsan határozott annak „kibővítéséről.” Mivel az eredeti épületben már nem tudtak tovább terjeszkedni, ezért úgy döntöttek, hogy új helyet keresnek az elsőt kiegészítő, második mozi megalapítására.
A kiszemelt helyszín az V. kerület Petőfi Sándor u. 6. szám alatt működő színház lett. Az eredetileg mozi céljára épülő helyiségben korábban még soha nem peregtek filmek, mivel már az első üzemeltető sem kapta meg a vetítési engedélyt. 1916-1918-ig a modern Színpad Kabaré, 1918-1940-ig a Belvárosi Színház társulata játszott ezen a helyen. Az MFI végül csak bonyolult manőverek árán tudta megszerezni a bérleti jogot, mellyel nagy visszhangot keltett a sajtóban. Patkós Györgyöt, aki a zsidótörvények miatt távozásra kényszerülő Bárdos Artúrt 1939 januárjától követte az színház igazgatói székében, sokan azzal vádolták, hogy lelépési díj fejében, túlságosan könnyen és egyeztetés nélkül engedte át az ingatlant, mellyel így az egyébként sikeres társulat jövőjét kockáztatta. Való igaz, hogy az igazgató külön értesítés nélkül, 1940. július 3-án 80 000 pengőért adta bérbe azt a Film Irodának, mely akcióért később a fegyelmi bizottság kizárta a Színészkamarából. A mozi megnyitóját követően a Népszava újságírója így kesergett: „Kis szomorúsággal ültünk be a kedves, kellemes, meghitt kamaraszínház helyiségébe, ahol mintha a sok-sok éven keresztül elhangzott szép mondatok töredékei zsonganának még a levegőben. Eltűnt Pestnek egy régi, kedves színháza, hogy helyet adjon a legmodernebb, a mai élethez leginkább illő filmszínháznak: a hiradómozinak.”
A színház által használt helyiségeken nagyobb építészeti átalakításokat nem végeztek, meghagyták a nézőtér „finom, belvárosi” stílusát. A látogatók kényelmét különösen a tágas széksorok szolgálták, melyek között „szinte kocsival is lehetne közlekedni.” A mozi céljára történő apróbb módosításokat Asztalos Béla tervei alapján hajtották végre, a technikai berendezést a kor neves szakembere, Pulváry Károly felügyelte. A vetítőben a Back-szénvetítéses technológiát alkalmazták, a Bosch–Bauer rendszerű vetítőfejekben a filmszalagot a kigyulladás veszélye nélkül is meg lehetett állítani. A hangot a korszerű Wide–Range hangrendszer biztosította.
A nézőtéren 319 látogató fért el, az ülőhelyeken nem szerepelt számozás. Az előadások minden nap reggel 9-től este 9-ig folytak egy órás blokkokban, melyben a filmhíradók mellett riportokat, kultúrfilmeket, oktató anyagokat, sportfilmeket és rajzos mozgóképeket is vetítettek. A Népszava fentebb idézett cikke így értékelte a kínálatot: „A bemutatott híradók anyaga friss, érdekes és időszerű. Kissé a tárgyilagosság rovására megy ugyan a nagy eseményeknek egy oldalról való bemutatása, de így is komoly élményt jelent a műsor, mert véresen, izgalmasan a mában él minden filmkockája.” A moziban egész évben klímaberendezés működött, mely kellemes hőmérsékletet biztosított és friss levegővel látta el a nézőteret. Ahogy a korabeli szaklap írja: „Ily módon az egyórás szórakoztató és frissítő műsor egyúttal egy egyórás friss, ózondús levegőn való tartózkodást, illetőleg felfrissítést jelent a város sűrű és füstös levegője után”
Az ünnepélyes megnyitóra 1940. október 10-én, csütörtökön került sor, a programban magyar és német híradók, valamint a II. bécsi döntéssel Magyarországhoz visszakerülő Erdélyről szóló riportfilm szerepeltek. A Magyar Film 1940. október 12-én megjelent száma közölte dr. Tőrey Zoltán megnyitóbeszédét, melyben örömét fejezte ki a híradómozik sikere felett, bár azt is bevallotta, hogy a cég vezetésében korábban voltak aggodalmak a modell miatt. „Ezt részben külföldi tapasztalataink, részben pedig bizonyos óvatosságból tettük. Budapest ugyanis úgynevezett nehéz város és itt sok minden és mindenki megbukott. A szakma is bizalmatlanságot mutatott az iránt, hogy Budapest közönsége az új filmszínháztípust elfogadja. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a főváros közönsége nagyon szívesen fogadta a nálunk eddig még teljesen ismeretlen jellegű mozit, olyannyira, hogy íme, meg kellett nyitnunk a második híradómozit is. Kétségtelen, hogy ebben nagy része volt az eseményekben gazdag esztendőnek. ‒ Nem mulaszthatom el itt megemlíteni azt a tapasztalati tényt sem, hogy a híradómozi egy egészen új közönségréteget kapcsolt be a mozilátogatók sorába: azt, amelyik eddig egyáltalán nem járt moziba.”
A háborús idők miatt megnövekedett híréhség a második híradómozit is jövedelmezővé tette. 1940 decemberétől már reggel 10-től éjfélig vetítettek. 1941 augusztusának első hetében a program egy blokkjának tartalma például a következő volt: Magyar Világhíradó, UFA-híradó, LUCE-híradó, FOX-híradó, rajzos híradó, rövidfilmek a következő témákban: honvédeink az orosz fronton, bombazsákmány, átkelés a Dnyeszteren, hadifogolytábor, szovjet katonák rémtettei, a kenyér ünnepe, úrlovasok versenye. A fontos propagandaeszköznek számító filmszínház egészen 1944 karácsonyáig folyamatosan üzemelt és a filmkínálat mellett korszerű óvóhelyével is hirdette magát. A vetítések csak a budapesti ostrom megindulásával álltak le, a hely azonban ezt követően már nem kapta vissza a mozi funkcióját.
A Petőfi Sándor u. 6-ban 1945. május 4-én a Belvárosi Színház nyitott meg újra Bárdos Artúr vezetésével. Az első előadáson Goethe Faustjának prológusa, majd Török Sándor Különös éjszaka című három felvonásos színműve került bemutatásra, melyben Tímár József, Bulla Elma és Bilicsi Tivadar játszották a főszerepeket. A helyiség ettől kezdve máig színházként üzemel, jelenleg az 1982-től önálló intézményként működő Katona József Színházat találják itt a látogatók.
Készítette: Barkóczi Janka
Forrás: Belvárosi Híradó Filmszínház: Megnyitás. Nemzeti Sport, 32. évf. 199. sz. (1940. október 11.) 6. ♦ Váczi Dezső: Megnyílt a második híradómozi. Magyar Film, 2. évf. 41. sz. (1940. október 12.) 2–3. ♦ A Belvárosi Színház. Népszava, 68. évf. 173. sz. (1940. augusztus 2.) 7. ♦ Belvárosi Híradómozi. Népszava, 68. évf. 231. sz. (1940. október 11.) 6. ♦ Színházi Magazin, 1940/43. ♦ Pesti Hírlap 1940/231.
