Pulvári Károly
hangmérnök

Névváltozat: Pulváry Károly
Eredeti neve: Pulvermacher Károly Ferenc
Beceneve: Puli
Szülei: Pulvermacher Árpád, Staineck Anna
Lakása: Budapest IV. Kecskeméti utca 9. (1937)

A budapesti József nádor Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet. 1930-tól a Telefongyár Rt. rádiómérnöke, majd hangosmozi-osztályának mérnöke volt, majd a Rádiónál dolgozott, végül 1932-ben a Magyar Filmiroda technikai vezetője, főmérnöke lett. Hangfelvevőgép találmányával lehetővé tette, hogy az MFI is gyárthasson játékfilmeket. Utóbb a Magyar Filmiroda műszaki igazgatóhelyettese lett. 1934-ben az általa fejlesztett berendezéssel szinkronzálták olszra a Hyppolit, a lakáj 2. és az Ida regénye 1. felvonását, amit Pulvári jelenlétében nagy sikerrel mutattak be a II. Velencei Biennálén. A Magyar Királyi Haditechnikai Intézettel (HTI) 1943-tól működött együtt, részt vett a 44M Lidérc típusú légiharc-rakéta akusztikus közelségi gyújtójának fejlesztésében. Utolsó magyarországi munkája a budapesti belvárosi telefonközpontban üzembe állított Magyar–Pulváry-féle pontosidő-bemondó berendezés volt. 1943-ban megalapította elektrotechnikai cégét Pulváry Electrofizikai Laboratóriumot, amelynek az államosításig vezetője volt. Cége ezt követően Audio Hang- és Kinotechnikai Gyár néven működött tovább. Ebben az időszakban hat szabadalmat jegyeztetett be, melyek egy részét Freund Pállal közösen dolgozta ki. 1949-ben az USA-ba emigrált, ahol elektrotechnikával foglalkozó céget alapított, de mellette széles körű tudományos tevékenységet is folytatott. 1953-tól a washingtoni Catholic University of America egyetem oktatója lett. 1949–1970 között az Egyesült Államok Légiereje és Haditengerészete vezető kutatójaként is tevékenykedett, mellette több más tudományos intézmény tanácsadója is volt. Tudományos tevékenységének elismeréseként a New York-i Tudományos Akadémia (New York Academy of Science) örökös tagjává választották. 1986-tól 1989-ig a Magyar Mérnökök Világszervezetének elnöke volt.

1937. szeptember 5-én feleségül vette Wéber Jozefa Máriát, akitől három leánya, Ildikó Mária, Gyöngyvér (sz. 1942.) és Csilla Margit született.

Eleinte a Filmiroda összes filmjének hangmérnöke, a 30-as évek végétől üzemvezetői főmérnöki elfoglaltsága miatt egyre inkább átadta a filmek hangfelvételét Kereszti Ervinnek.

Hangmérnök:

1. Halló, Budapest (1935)
2. A királyné huszárja (1935)
3. Café Moszkva (1935)
4. Ember a híd alatt (1936)
5. Pókháló (1936)
6. Szenzáció! (1936)
7. Három sárkány (1936)
8. Tisztelet a kivételnek (1936)
9. Dunaparti randevú (1936)
10. Tomi, a megfagyott gyermek (1936, Kereszti Ervinnel)
11. A titokzatos idegen (1936)
12. Sertéstenyésztés Magyarországon (1936, kultúrfilm)
13. Baromfitenyésztés Magyarországon (1936, kultúrfilm)
14. A magyar gyümölcs (1936, kultúrfilm)
15. Lovagias ügy (1936-37, Kereszti Ervinnel)
16. Sportszerelem (1936-37, Brückner Jánossal)
17. Szarvasmarhatenyésztés Magyarországon (1936-37, kultúrfilm)
18. Torockói menyasszony (1937)
19. Viki (1937, Kereszti Ervinnel)
20. Szerelemből nősültem (1937, Kereszti Ervinnel)
21. Pusztai szél (1937)
22. Úrilány szobát keres (1937)
23. Két fogoly (1937, Kereszti Ervinnel)
24. Magyar triangulum (1937, rövid)
25. Magyar feltámadás (1938-39, Kereszti Ervinnel)
26. Pepita kabát (1940)
27. Cserebere (1940, Kereszti Ervinnel)
28. Édes ellenfél (1941)
29. Három csengő (1941)
30. Az ördög nem alszik (1941)
31. Az első (1944)

Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon / FamilySearch (házassági 1937)