Lázár Lajos | rendező |
Drasche Lázár Alfréd | író (regény, 1917) |
Mattyasovszky Ilona | Magnus grófnő |
Torday Ottó | az ifjabb Magnus Miklós gróf, a fia |
Péchy Erzsi | Ada grófnő |
Boyda Juci | Solmingen hercegkisasszony |
Vándory Gusztáv | Maróthy huszárhadnagy, Miklós barátja |
Kende Paula | |
Hajduska László | |
Bárdi Ödön | |
Árnyai Károly | |
Jávor Alfréd |
Zsitkovszky Béla | operatőr |
Lázár Lajos | producer |
Lux Filmgyár és Filmkereskedelmi Részvénytársaság | gyártó cég |
Lux Filmgyár és Filmkereskedelmi Részvénytársaság | forgalmazó cég |
1917. szeptember 24. (Mozgókép-Otthon) | sajtóbemutató |
1918. február 18. (Mozgókép-Otthon) | bemutató |
1918. október 25.(Bécs) | bemutató |
Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, eredeti hossza 1500 méter.
A film kópiája nem maradt fenn.
A forróvérű és könnyelmű Magnus grófné erkölcstelen életmódjával az öngyilkosságba kergette férjét. Fia, Miklós gróf a pozsonyi huszárezred hadnagya, lánya Ada comtessz pedig a Sacre-coeurben nevelkedik. Anyjuk botrányainak híre az ezredhez és az intézetbe is eljut, ezért társaik elzárkóznak tőlük. Ada emiatt végül hazatér anyjához. A grófnő magával viszi szép lányát a rossz hírű Horváthné intim teaszalonjába. A gazdag Rózsahegyi báró ötvenezer koronát ajánl fel a súlyos pénzzavarban lévő Magnus grófnőnek, ha Ada elkíséri őt egy hosszú utazásra. A lány nem hajlandó erre, inkább öngyilkosságra szánja magát, búcsúlevelet hátrahagyva megszökik. Miklós megszakít minden kapcsolatot a húgát öngyilkosságba hajszoló anyjával. A családjáról szállongó rossz hírek miatt sehol sem látják szívesen a fiatalembert. Egyetlen jó barátja Maróthy tart ki mellette. Kiváló képességeinek köszönhetően sikereket arat: feltalál egy úszókészüléket, mely iránt az Egyesült Államokban érdeklődnek. Az ezred gátversenyén pedig nagyszerű szereplésével tűnik ki, s a szép Solmingen hercegnő, Lívia is felfigyel rá. A győzelme után Solmingen herceg kitünteti barátságával, meghívja házába, ahol alkalma van közelebbről megismerni Líviát. A fiatalok egymásba szeretnek, de házasságuknak hamarosan újabb akadálya támad. Kiderül, hogy Ada grófnő mégsem lett öngyilkos, hanem Asta Marthensens néven színésznőként kezdett új életet. Egy színésznő húg lehetetlenné tenné Miklós házasságát, ezért Maróthy megkéri Adát, hogy hagyja ott a színésznői pályát és legyen az ő felesége. Miklóst otthonában felkeresi öreg édesanyja, aki ellen elfogatási parancsot adtak ki. A megtört asszony összetalálkozik halottnak hitt leányával, akit megrendült idegállapotában kísértetnek vél. A csendőrök végül a nyomára bukkannak, és elhurcolják. Magára maradván Miklós összeroppan, csak Maróthy menti meg az öngyilkosságtól. Elhatározza, hogy Amerikába megy, ahol az úszókészülékének értékesítésére gyárat alapít. Lívia elkíséri szerelmét. Hajón indulnak az új élet felé.
A Hungaricana közgyűjteményi portálon hozzáféhető jelenetfotón az Astra filmgyár emblémája látható, noha a film a Lux filmgyár produktuma és az Astra soha nem is hirdette a Tűzpróbát a saját filmjei között. Mivel azonban mindkét filmgyár operatőre Zsitkovszky Béla volt, a laboratóriumi munkákat, s feltehetőleg a standfotókat is ugyanattól a cégtől, a Kruppka filmgyártól rendelték, s mivel a fotón látható Torday Ottó, Mattyasovszky Ilona és Boyda Juci sok Astra filmben is szerepelt, véletlenül felcserélhették az emblémát.
„Tűzpróba Amikor Drasche Lázár Alfréd kiváló regénye, a Tüzpróba megjelent a könyvpiacon, kevesen hitték, hogy a szimpatikus, elegáns Magnus gróf alakja a mozivásznon is életre kel. És most, hogy a regénytémát az előkelő Lux filmgyár irodalmi átültetésben adja a moziközönségnek, mindenki érthető kíváncsisággal és a művészi munkát megillető becsüléssel várja, milyen pompás film lesz a Tüzpróbá-ból... A Mozgókép-Otthon hétfői premierjén fogja a közönség megismerni Drasche Lázár Alfréd munkájának filmalakban nyert művészi kvalitásait. A mozikép ugyanis hűen tükrözteti azt a lebilincselő drámai erőt, amitől az egész cselekmény valami forró légkörben izzik és ami a regény hőseinek, a romantikus színektől csillogó regény fejezeteknek oly páratlan népszerűséget biztosított. Az előkelő világ megfestése, a fiatal Magnus gróf, a délceg huszártiszt léha anyjának bűnös fondorlatai és a társadalmi élet félszegségei, valamint a boldogságra szomjas emberek lázas várakozása stílszerű keretet nyer abban a ragyogó filmben, aminek művészi terveit a Lux gyár zseniális vezetője, dr. Lázár Lajos oly briliáns eszközökkel oldotta meg. A „Tűzpróba"-film nagy sikerében teljes mértékben osztoznak a főszereplők: a fiatal grófot előkelően személyesíti dr. Torday Ottó, anyját Mattyasovszky Ilona adja kiváló művészi érzékkel; Péchy Erzsi, Bojda Juci és a finom játékú Vándory Gusztáv is hálás szerephez jutnak. Drasche Lázár filmszerzői debüje kétségtelenül kimagasló eseménye a magyar művészetnek.” (Színházi Élet, 1918/8)
„A Mozgókép- Otthon tegnapi bemutatója a legmelegebb siker mellett folyt le. Drasche-Lázár Alfréd népszerű regénye, a Tűzpróba a filmen is igazi elevenséggel hat, kedves jelenetei elbájolják a közönséget, a drámai aláfestések pedig őszinte mélv hatást keltenek. A finom dráma főbb szerepeit Mattyasovszky Ilona, Pécsy Erzsi, Bojda Juci, Torday és Vándory alakítják igen kitűnően, de a többi szereplők is mind kiválóak. A Tüzpróba filmre való átdolgozása, rendezése, technikája és megjátszása egyaránt kitűnő.” (Világ, 1918. február 19.)