Párizs királya (címváltozat), King of Paris (angol címfordítás), Le Roi de Paris (francia), Der König von Paris (német), In den Klauen des Verführers (osztrák forgalmazási cím)
Filmtechnikai specifikáció
Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, hossza a 161/1920 számú O.M.B. határozat szerint 1700 méter, az osztrák forgalmi kópia hossza: 1685 méter.
Fellelhetőség, források
Bibliográfia
- Mozgófénykép Híradó, 1918/31, 33, 35, 1919/25. 1920/2
- Mozihét, 1918/38, 1920/2
- Mozi-Világ, 1918/20, 35, 52
- Színházi Élet, 1918/21, 36
- Pesti Hírlap, 1918. szeptember 1.
- Paimann’s Filmlisten, 1919/154, 1921/261
- Képes Mozivilág, 1919/22, 1920/16
- 8 Órai Újság, 1920. január 8.
- Filmművészeti Évkönyv, 1920. (Szerk: Lajta Andor) 73. p.
- Belügyi Közlöny, 1920/44. 1718. p.
- Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 113. p.
- Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 355. p.
- Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 83. p.
- Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
- Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 236. p.
Tartalom
Az elszegényedett nemes ifjút, Roger Bremontot hamiskártyázáson éri Saint Vincent, a dörzsölt szélhámos, és csak abban az esetben hajlandó hallgatni, ha a jóképű fiatalember mindenben engedelmeskedik neki. Bremontnak nincs más választása, a szélhámos eszköze lesz. Saint Vincent Predal márki néven mutatja be egy dúsgazdag hercegnőnek. Az asszony hamarosan a fiatal márki szeretője lesz. Bremont feladata, hogy feleségül vegye a hercegnőt, s így általa Saint Vincent hozzáférhessen annak hatalmas vagyonához. A hercegnő fia, Jean azonban irtózattal nézi anyjának a fiatal márkival folytatott viszonyát, s ellene van a házasságnak. Még jobban felháborodik, mikor megtudja, hogy a márki megkörnyékezte unokahúgát is, akihez őt már régóta gyengéd érzelmek fűzik. Jean nyomozni kezd, s hamarosan rájön, hogy Predal márki közönséges szélhámos. Saint Vincent megérezvén a veszélyt, éjjel a fiú életére tör, de Jean szerencsésen megmenekül, mert barátjának sikerül leteríteni a támadót. Jean párbaj során végez Predal márkival. A hercegnő boldogan fogadja vissza fiát, aki feleségül veszi ifjú szerelmesét.
Vélemények
„Megállapítható, hogy a Lux-gyár felismerte annak fontosságát, hogy a nagy tömeg érdeklődését ne tisztán magával irodalmi témával, hanem elsősorban is a pazar kiállítássá! kösse le, aminek kereteit csak színes fantázia tudja megszabni. Ennek a felfogásnak hódolt a Lux-gyár vezetősége különösen a Páris királya megcsinálásánál. Ohnet hires regényét gazdag diszletezéssel hozta ki, a cselekmény kialakulásában pedig művészi invenció csillan meg. Nem egy nézőnek egy pillanatra valamelyik francia mozikép-gyár produkciója jutott az eszébe." (Pesti Hírlap, 1918. szeptember 1.)
„Másodszor a Páris királya című dráma pergett le előttünk. Ohnet Györgynek ez a híres műve tökéletesen, minden költői fantáziájával, színesen elevenedik meg a vásznon. A filmtörténet egy fiatalember eseménydús életét mondja el frappánsan, tökéletes meggyőző erővel. A férfi, egy véletlen következtében a francia főváros ünnepelt, körülrajongott, gazdag, örömökben, pompában tobzódó alakja lesz, akit az emberek „Páris királyá"-nak hívnak. Amilyen hamar éri azonban a ritka, nagy szerencse a darab hősét, éppoly gyorsan lesújt reá a sorscsapás és a fiatalember egy párbaj szánalmas áldozata lesz. Káprázatos, tüneményesen előkelő és stílusos a film kiállítása. A vezetőszerepeket a fővárosi színészgárda olyan kitűnőségei játsszák, mint Hettyei Aranka, Petheö Attila, Fenyő Emil, Fodor Oszkár és Bárdi Ödön. Nagyobb szerep jutott a korán elhunyt Szentgyörgyi Mártának is. Mindannyian művészi alakítást produkálnak. " (Mozihét, 1920/2)
