LUDAS MATYI

Alkotók

Deésy Alfréd rendező
Fazekas Mihály író (kiseposz: Lúdas Matyi)
Deésy Alfréd forgatókönyvíró

Szereplők

Verebes Ernő Ludas Matyi
Tihanyi Klára Rózsika
Kürthy József Döbrögi
Zoli bohóc Jankó, a falu bolondja
Feldmann Magda Rózsika kislány korában 

Technikai stáb

Papp Gyula operatőr

Produkciós stáb

Feldmann Izsó producer

Gyártási és bemutatási adatok

Citográf gyártó cég
Cito Cinema forgalmazó cég
1922. május 28. (Omnia) sajtóbemutató
1922. október 28. (Uránia) bemutató
240/1922, 1603 méter cenzúra

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 5 felvonásos, hossza a 240/1922 számú O.M.B. határozat szerint 1603 méter.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn

Bibliográfia

  • Mozgófénykép Híradó, 1922/22, 23 (a sajtóbemutatóról), 25
  • Mozihét, 1922/20, 23
  • Képes Mozivilág, 1922/44
  • Mozi és Film, 1922/15
  • Magyar Film, 1922/22 (sajtóbemutatóról)
  • Film-Ujság, 1922/10
  • Budapesti Hírlap, 1922. október 27.
  • 8 Órai Ujság, 1922. október 29.
  • Elit Mozgószinház (Győr) műsora (OSZK, kisnyomtatványtár)
  • Mozi Ujság (Kecskemét), 1922/43
  • Belügyi Közlöny, 1922/29. 1310. p.
  • Lajta Andor: A magyar film története IV. Bp. (é.n. Kézirat, MNFA Könyvtára.) 87. p.

Tartalom

Matyi szegény özvegy anyjának sok szomorúságot okoz, mert nagy kamasz létére munka nélkül lebzsel a ház körül. Két játszótársa, Jankó, a falu bolondja, kit a bántalmazástól mindig megvédett és Rózsika, akivel együtt nőtt fel.  Egy napon mégis megunja a tunya életet, és addig kérleli anyját, míg az végül rábízza féltve nevelt libáit, hogy elvigye őket a döbrögi vásárba eladni.  A vásáron a döbrögi földesúrnak, ki a környék korlátlan ura, rögtön feltűnik Matyi húsz gyönyörű libája. Matyi párjáért egy kurta forintot kér, de az uraság csak félannyit ígér. Az alku vége az, hogy a ludakat behajtják az uraság udvarába, Matyit pedig fizetségül deresre húzzák, és ötvenet vágnak rá. Matyi szépen megköszöni a fizetséget, de hozzáteszi, hogy: „Háromszor veri ezt kenden Ludas Matyi vissza” Matyi vándorútra kel, hiszen haza úgysem mehet. Útközben sokat tanul, sok pénzt keres. Ígéretét azonban soha nem felejti, lelkében ég a bosszúvágy. Először mint ács jelenik meg Döbrögön. Furfanggal, épületfa kiválogatás céljából az erdőbe csalja Döbrögit. Itt fizet vissza először a gonosz földesúrnak.  Ezután tovább vándorol. Elszegődik egy öreg orvoshoz. Eszes fiú lévén gazdája mesterségéből elsajátított egyet-mást, és ismét Döbrög felé veszi útját.  Döbrögi uraság éppen betegeskedik. Matyi megvizsgálja a beteget, házanépét mind gyógyfüvekért szalajtja, és miután kettesben maradnak másodszor is jól el náspángolja az uraságot. Telik-múlik az idő. Döbrögi már retteg Matyitól, ezért fegyveres őrökkel veszi körül magát. Ismét vásár van a faluban. Döbrögi tíz lándzsás kíséretében kikocsizik. Matyi tíz aranyért felbérel egy sihedert a lóvásáron, hogy mikor Döbrögi az erdő mellé hajtat kiabálja oda neki: „Tudd meg, én vagyok Ludas Matyi!” aztán meneküljön. A siheder vállalkozik a feladatra, Matyi pedig elrejtőzik a bokrok közé. A csel sikerül, a tíz lándzsás a siheder után iramodik, sőt Döbrögi kifogatja a kocsiból egyik lovát, s még a kocsisát is utánuk küldi. Több se kell Matyinak. Előbújik rejtekhelyéről, és harmadszor is visszaadja a verést.  Döbrögit megrázza az igazságszolgáltatás, megjavul és nem önkényeskedik tovább. Matyi hazakerül a falujába, ahol időközben gyönyörű lánnyá serdült gyerekkori játszótársa, Rózsika. Ezután már örökre együtt maradnak. Barátjuk Jankó, a falu bolondja szintén osztozik az örömükben.

Galéria

Vélemények

„Ludas Matyi című néprege. Az ötfelvonósos film Fazekas Mihály hasonló című verses elbeszélése után készült Deésy Alfréd átírásában és rendezésében. A dramaturg rendező a legújabb alkotásával ismét tanújelét adta rátermettségének, amellyel olyan maradandó emlékeket állított a hazai filmkultúrának. Csupa báj, csupa humor ez a film. Mesteri rendezése frappánsul hatott, nemkülönben a színészek: Tihany Klára, Kürthy József, Zoli, Feldmann Magdus és Verebes Ernő művészi alakítása. A korhű felvételek meglepetésszerűen hatottak. Általában tökéletes munka a Ludas Matyi filmváltozata és kétségtelen, hogy főpróbabeli nagy sikere fokozódni fog az űj szezon elején, amikor a nagyközönség elé kerül a Citográf e sikerült filmattrakciója, amely iránt a mozisok körében általános, nagy érdeklődés nyilvánul meg.” (Mozihét, 1922/23)

(Ifjúsági film az Urániában.) Szombattól kezdődően egy héten át az ifjúság számára külön filmelőadást rendez az Uránia, még pedig hétköznapokon, fél 4 órai kezdéssel. A film Fazekas Mihálynak száz évvel ezelőtt megirt Ludas Matyi című vígjátékát eleveníti meg 5 felvonásban. Az irodalom-történeti érdekességű film magyar gyártmány. (Budapesti Hírlap, 1922. október 27.)