JERUZSÁLEM
A szerelem gyermeke / A zsidók cézárja / Dráma Jeruzsálemben (címváltozatok), Jerusalem / The Child of Love (angol címfordítás)
Alkotók
| Lázár Lajos | rendező |
| Orbán Dezső | forgatókönyvíró |
| Falk Richárd | forgatókönyvíró |
Szereplők
| Regős Mária | |
| Petheő Attila | |
| Ujj Kálmán | |
| Rátkai Sándor |
Technikai stáb
| Orbán Dezső | díszlettervező |
Produkciós stáb
| Lázár Lajos | producer |
Gyártási és bemutatási adatok
| Lux Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. | gyártó cég |
| Lux Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. | forgalmazó cég |
| 1918. augusztus 28. (Mozgókép-Otthon) | sajtóbemutató |
| 1920. január 7. (Corso) | sajtóbemutató |
| 1921. április 5. (Royal Nagymozgó) | bemutató |
Filmtechnikai specifikáció
Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, eredeti hosszát nem ismerjük.
Fellelhetőség, források
| kópia | nem maradt fenn |
Bibliográfia
- Mozgófénykép Híradó, 1919/25, 30, 31, 33, 34, 35, 1920/2
- Mozi-Világ, 1918/35, 1919/52
- Színházi Élet, 1918/36
- Pesti Hírlap, 1918. szeptember 1. 1920. április 6.
- Mozihét, 1920/5, 14
- 8 Órai Újság, 1920. január 8.
- Filmművészeti Évkönyv, 1920. (Szerk: Lajta Andor) 73. p.
- A Mozi 1920/2.
- Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 113. p.
- Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 355. p.
- Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Bp. 1966. 347. p.
- Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 83. p.
- Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 236, 237, 238, 239. p.
- Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Bp. 2003. Palatinus. 142. p.
Tartalom
A film tartalmára vonatkozó információk nem maradtak fenn, csak annyit tudunk, hogy az első része kosztümös történet. Ez a keresztes háborúk idején játszódik, a további részek pedig a jelenben.
Galéria
Vélemények
„Jeruzsálem (A szerelem gyermeke) modern témát ölel. fel— szintén közismert, világhíres regény — bár első felvonása legendás időket fest elénk: a keresztes háború néhány drámai epizódja körűl folyik a hősi történet, mely érdekesen hajlik át modern miliőbe. Ez a film is látványosságokat ad: a jeruzsálemi Szent Sirt és mozgalmas keretben ős Jeruzsálem minden színes tarkasága hullámzott." (Pesti Hírlap, 1918. szeptember 1.)
„A Jeruzsálem (Szerelem gyermeke) című négyfelvonásos dráma a szentföldön játszódik le. A legendás hely a maga fenséges emlékeivel és pompázatos pleinairjeivel szolgál keretül ennek az eredeti elgondolású darabnak, amelyet elejétől végig a szerelem magasztos érzése fűt át. A film két főszerepét Petheő Attila és Regős Mária játsszák, komoly átérző, művészi munkát nyújtanak és kiforrott alakításukkal nagy sikerre vitték a rutinosan filmre ültetett érdekfeszítő cselekményt, amely minden egyes jelenetével lebilincsel." (Mozihét, 1920/2)
„(Izgalmas dráma a Szentföldön.) Kelet szinpompája és egy mindvégig izgalmas dráma vonult el a „Dráma Jeruzsálemben” (Szerelem gyermeke) c. filmen a nézők előtt. A Royal Nagymozgó, Erzsébet-körút s Dob-utca sarkán telt házak mellett játssza ezt a kiváló magyar filmet örömmel vesszük tudomásul, hogy ezt a magyar filmet körülbelül egy időben játszák a berlini és amerikai előkelő mozikban, a magyar filmgyártás internacionális elismertségének bizonyságául. A keleti szépségű Regős Mária és Petheő Attila, a dráma két főszerepét kitűnően játszották meg. Külon ki kell emelni azt a bravúros rendezői munkát, amelyet a jeruzsálemi részletek megoldásával végzett dr. Lázár Lajos.” (Pesti Hírlap, 1920. április 6.)