Halálos ítélet (címváltozat), Halálraítélt (címváltozat), Condemned to Death (angol címfordítás), Das Todesurteil (osztrák forgalmazási cím)
Filmtechnikai specifikáció
Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, az osztrák forgalmi kópia hossza 1500 méter.
Fellelhetőség, források
kópia |
nem maradt fenn |
plakát |
OSZK Plakáttár (1 db, grafikus: Bíró Mihály) ♦ MNFA, Plakáttár (1 db, grafikus: Bíró Mihály) |
Bibliográfia
- Mozihét, 1917/30, 31, 33, 43, 44, 51
- Mozgófénykép Híradó, 1916/44, 48, 1917/32
- Mozi-Világ, 1917/31, 34, 44, 45, 46
- Mozi Műsor (Kassa), 1918/16
- Paimann’s Filmlisten, 1918/138, 150;
- Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 61. p.;
- Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 353. p.
- Nemeskürty István: A magyar film története (1912-1963). Bp. 1965. 48. p.
- Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Bp. 1966. 327. p.
Tartalom
Monce bankár tönkremegy és barátai tanácsára egy hullát hagy a szobájában, mintha öngyilkos lett volna, majd Amerikába szökik. Monce ügyvédje, Taillard megkéri a bankár „özvegyének”, Angelicának a kezét, de az asszony csak férje emlékének él, s kikosarazza. Ezek után a szerelmes ügyvéd különböző fondorlatokkal próbálja megszerezni az asszonyt. Az állítja, hogy Angelica felbujtására ő gyilkolta meg a bankárt. A vád beigazolódik, mindkettőjüket halálra ítélik, s a szerelmében elvakult Taillard inkább meghal, minthogy bevallja az igazságot. Monce bankár, aki Amerikában a Tönners nevet vette fel, miután levelére nem kap választ Angelicától, hazatér, s egy újságból tudomást szerez az ítéletről. Rohan a vesztőhelyre, igazolja magát, bizonyítva, hogy nem történt gyilkosság. A bíróság Angelicát felmenti, férj és feleség boldogan ölelik át egymást.
Vélemények
„A halálítélet című négyrészes izgalmas bűnügyi történet jelenik meg e héten. A filmet Jókai Mór hasonló című novellájából az Uher gyár készítette s az Omnia mutatja be először a nagyközönségnek. Rendkívül érdekes szüzsé, mesterien jeles rendezés, stílszerű kiállítás, kiváló színészi megjátszás és ragyogó technika: ezek a film legfőbb tulajdonságai, amelyek alapján a nagy siker bizonyosnak vehető. Fenyvesi Emil és Lea Steckelberg játszák a darab két főszerepét közvetlenül és művészien. Fenyvesinek számos brilliáns produkciójában gyönyörködtünk már idáig is az Uher filmeken. Minden filmet, amiben ő játszotta a főszerepet, kiváló művészi egyéniségével, zsenialitásával tett magasrendűvé, s igy lesz most is, ezen a Jókai-filmen, amelynek szüzséje érdekesség dolgában elől iramodik talán a többi Jókai-film előtt is, amelynek nagyszerűségeit pedig a közönség olyannyiszor meghatottan állapította meg. Lea Steckelberg kisasszony is a film legkiválóbb művésznői közül való, akinek ebben a darabban való alakítása színpompás, meleg, érzelmes, művészi élmény. A filmről a bemutató-előadás után fogunk részletesen beszámolni jövő heti számunkban.” (Mozihét, 1917/44)
„Halálítélet című legújabb Jókai film, amely e héten került először bemutatásra az Omniában, nagy és megérdemelt sikert vont maga után. A klasszikus magyar regényíró híres dekameronjának egyik legszebb novelláját filmesítette meg az Uher-gyár, amely ezzel a produktumával ismét, mint már annyiszor, bebizonyította nagyszerű kvalitásait. A szenzációsan izgalmas bűnügyi cselekmény elsőrangú filmtémának ígérkezett, amelyet az Uher-gyár méltó és stílszerű feldolgozásban reprodukált a mozi vásznára. A siker legszebb tanújele: az Omnia e heti állandó telt házai. A Halálítélet főszerepeit Fenyvesi Emil, Steckelberg Lea és Réthey Lajos játsszák, akik mindannyian művészetük legjavát adták ez alkalommal. Mesterien jeles rendezés, tökéletes színészi tolmácsolás, kifogástalan technika jellemzik ezt a friss magyar mozgófényképet, amely az Uher-gyárnak fog dicsőséget jelenteni mindenütt.” (Mozihét, 1917/45)