Filmtechnikai specifikáció
4 némafilm és 4 színpadi részből álló moziszkeccs. A filmrész hossza a korabeli források szerint kb. 1000 méter.
Fellelhetőség, források
Bibliográfia
- Az Est, 1915. május 21. június 1.
- Pesti Hírlap, 1915.május 19., 21., 22. június 1.
- Apolló műsor 1915.
- Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 142. p.
Tartalom
A film tartalmára vonatkozó információt nem találtunk.
Vélemények
„(Gyöngyike hercegnő.) Az Apolló-színház igazgatósága május 21-én, pénteken, e címen új kinemaszkecss-vígjátékot hoz színre, a mely, színpadi kvalitásait, rendkívül érdekes cselekményét és a színészek játékát tekintve, nagysikerű színpadi eseményt ígér. A kinemaszkeccset Korcsmáros Nándor, a jeles színpadi író, és novellista írta, akinek az Apollóban „Házasodik az uram" címü szkeccse nagy sikerrel került színre s ezzel a munkájával csak fokozni fogja sikereit. A szkeccs női főszerepét Komlós Ilka, a Vígszínház volt talentumos tagja játssza, akinek előreláthatólag nagy sikere lesz a színpadi és filmrészekben egyaránt. Mellette a filmen Balázs Gizi játszik érdekes és nagy szerepet. A férfi szereplők közül Majthényi László a herceg szerepében, Ihász Lajos egy festő, Virágh Ferenc egy pincér és Lugosy Jenő egy detektív szerepében találnak pompás alkalmat tehetségük érvényesítésére. Külön kell megemlékeznünk a filmfelvételekről, amelyek szkeccsben szokatlan terjedelemben, igen érdekes anyagot tartalmaznak a legsikerültebb kidolgozásban. A zeneszámokat Chorín Géza és Marthon Géza zeneszerzők írják és ez is hozzájárul az előrelátható nagy sikerhez. Mindenképpen elsőrangú előadásra van tehát kilátása a közönségnek, mely Korcsmáros legújabb szkeccsében valósággal „kőszínházi" szórakozást talál atekintetben is, hogy eljátszása másfélórát vesz igénybe.” (Pesti Hírlap, 1915. május 19.)
„Korcsmáros szkeccse, a Gyöngyike hercegnő, ugyanis meséjében, elgondolásában, dialógusában teljesen vígjátéki. E szkeccs eszközeinek finomsága dolgában toronymagasságban áll első szkeccsének, a Házasodik az uram-nak, mely viszont bohózati eszközökkel aratott nagy és tartós sikert ugyancsak az Apolló-színház színpadán. Még egy dologban áll felette ennek a Gyöngyike hercegnő: — a filmrészek dolgában; sőt egyáltalában minden eddigi szkeccs-filmet felülmúl, amennyiben olyan nagylélegzetű, mint amilyen az önálló, nagyszabású filmek szoktak lenni: — ezer méter! És a rendezése is Korcsmárost dicséri. A címszerepben Komlós Ilka irányítja maga felé a közfigyelmet úgy játékával, mint öltözködésének eleganciájával. Igen hatásosan érvényesül — csak a filmen — Balázs Gizi is. A herceget Majthényi László, ez a kiváló tehetségű színész, adta pompásan. Igen jóízű Virágh Ferenc egy pincér szerepében és jól játszott Lugosi Jenő is és Ihász Lajos is. Egy rithmikus, dallamos tánc-kettősnek Marthon Géza a szerzője. Az Apolló közönsége az egész estét betöltő szkeccset a mai premieren nagy érdeklődéssel nézte végig; élvezte a színpadi részek elmés vígjátéki tónusát és gyönyörködött a filmrészekben, amire a Kino-riport igazán büszke lehet. Bizonyos is, hogy ha — amint hírlik — a Gyöngyike hercegnő teljesen film-formában külföldre kerül, a magyar filmtechnika jóhíre csak öregbülni fog.” (Pesti Hírlap, 1915. május 22.)