Filmtechnikai specifikáció
Némafilm, 5 felvonásos, hossza a 191/1920 számú O.M.B. határozat szerint 2170 méter.
Fellelhetőség, források
Bibliográfia
- Mozgófénykép Híradó, 1920/5, 48, 51
- Színházi Élet, 1920/19
- Mozihét, 1920/46
- Belügyi Közlöny, 1920/52. 2025. p.
- Lajta Andor: A magyar film története IV. Bp. (é.n. Kézirat, MNFA Könyvtára.) 72. p.
- Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 359. p.
- Gaál Éva: A magyar film kulturális szférája 1896-1919 között. Bp. 1975. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 80. p.
Tartalom
Egy kopott, rongyos fiatalember beállít a filmgyár rendezőjéhez és átadja naplóját, amely hányt-vetett életének utolsó éveit tartalmazza. A rendező a napló olvasásába kezd, mire lejátszódik előttünk a fantasztikus és minden ízében rendkívül lebilincselő történet. Egy roulette-barlangból látjuk kiszédülni Rafaelt, a film hősét, amint utolsó pénzét elvesztette. A folyóhoz megy, öngyilkos akar lenni. Utána egy éltes báró siet és megakadályozza a fiút öngyilkossági szándékában. Hazaviszi palotájába és elmondatja vele az életét. Rafael lelencházban nevelkedett, tizenhét éves korában megszökött otthonról, egy csapszékbe viszi a sorsa, ahol züllött emberekkel ismerkedik meg, tolvajokkal és céda lányokkal. Ezek társaságukba fogadják, pénzt adnak neki, hogy kiöltözködjön, és mint úri tolvaj vegyen részt a munkájukban. A fiú a pénzen ruhát vásárol, a maradék aranyaival pedig szerencsét próbál a Palace Royal kártyatermében. 4000 frankot nyer. Első dolga, hogy visszasiet a tolvajokhoz és visszafizeti a kölcsönkapott összeget. Most újból szerencsét próbál, de a sors nem kedvez neki, minden pénzét elveszíti, és öngyilkos akar lenni. Ekkor kerül össze báró Mauberttel. A báró meghatottan hallgatja a történetet, fiává fogadja Rafaelt, elhalmozza pénzzel, ruhával. Rafael bekerül a legjobb társaságba és eljut Latour de Pic herceg házához, ahol beleszeret a hercegnőbe. Izgalmas szerelmi játék következik ezután, a hercegnő viszontszereti Rafaelt, és ha nem találkozhatnak a szerelmesek, levelek útján érintkeznek egymással. Lassanként kiderül, hogy báró Maubert, ez a jótékonynak látszó öregember tulajdonképpen csaló, aki Rafaelt azért vette a házához, hogy eszközül használja fel a herceg megzsarolásához. Ellopatja Rafaeltől a hercegnő leveleit, és ezekkel félmillió koronát csal ki a férjtől. A hercegnő szégyenében öngyilkos lesz, Rafael pedig otthagyja a jótevőjének hitt zsarolót. Visszakerül a csapszékbe, a régi tolvajtársaságba, ahol elmondja furcsa kalandját. Itt elhatározzák, hogy megölik a bárót és elrabolják tőle a kizsarolt félmilliót. Izgalmas álarcos betörési jelenet következik ezután. A tolvajtársaság behatol a báró villájába. Rafael szíven szúrja megrontóját. Mikor a vaskazettát fel akarják nyitni, a báró környezetében lévő cselédség megzavarja őket munkájukban. A tolvajok kénytelenek menekülni, Rafael pedig, mint egy eszelős rohan el a gyilkosság színhelyéről. Lerongyolódva, koldulva tengeti életét, amíg most idekerül a mozigyár rendezőjéhez. A rendező természetesen a naplót alkalmasnak tartja szcenírozásra, és a fiatalember megmenekül az éhhaláltól. (Színházi Élet, 1920/19)