Cark Wilhelm | rendező |
Jókai Mór | író (regény: Az elátkozott csalát, 1858) |
Fenyvesi Emil | |
Isa Marsen | |
Fehér Gyula | |
Kemenes Lajos |
Virágh Árpád | operatőr |
Uher Ödön | producer |
gyártó cég | |
Valószínűleg nem volt | bemutató |
Némafilm, 4 felvonásosra tervezték, de valószínűleg nem készült el.
A film kópiája nem maradt fenn
A komáromi protestánsok, és katolikusok küzdelméről szól a történet. Az 1756. évi földrengés rövid időre egymáshoz közelíti a vetélkedő felekezeteket: a katolikus Malárdy Ferenc alispán engedélyt ad rögtönzött protestáns fatemplom építésére, de a katasztrófa elmúltával tüstént le akarja bontatni a templomot, sőt fejszével ő maga vág bele. Malárdy alispánná választásának évfordulóján egy ünnepségen megjelenik egy jóképű fiatalember, aki Kadarkuthy Viktor néven mutatkozik be: megszeretteti magát a családdal, és feleségül veszi Herminát, a szülők szemefényét. Az ifjú férj azonban álnevet viselt; valójában református családból való, apja, Gutai Thádé fölismeri, és magával viszi. Romantikus kalandok, intrikák, és félreértések után a szerelmesek visszatalálnak egymáshoz, az ellenségeskedő apák összebékülnek.
A film készüléséről szóló hírek:
„Az elátkozott család. Ama regények közül, amelyeket az Uher-filmgyár B. T. filmesít, most kerül sor Jókai Mór fantasztikus művére: „Az elátkozott család"-ra. A XVIII. század közepén játszódó cselekmény két fő hősének: Malárdy alispánnak és Gutai tiszteletesnek megrendítő alakja egy egész korszak elmerült képét varázsolja újra a nagyközönség elé. Az Uher-filmgyár nagy apparátussal készül a Jókai-regény felvételére.” (Mozihét, 1917/28)
„Ezen a héten már a harmadik Jókai-filmre készül az Uher-gyár: Az elátkozott család-ra, amely folytatásával, A barátfalvi levitá-val, Jókai fantáziájának egyik legtündökletesebb alkotása. „Az elátkozott család" nagy erővel fogja a filmen megörökíteni az egymással szembenálló két családnak, a Malárdyaknak és a Gutyaknak szerencsés kimenetelű harcát. Ennek a Jókai-darabnak minél tökéletesebb megfilmesítésére egyesíti most az Uher-gyár minden rendelkezésére álló művészi és technikai erejét. Mikor ezekről beszámolunk, nem lehet megfeledkeznünk Virágh Árpádról, az Uher-gyár első operatőrjéről sem, aki lelkes buzgalommal és kiváló tudással vett részt a nagy munkában.” (Mozihét, 1917/31)
A film bemutatásáról semmi információ nem maradt fenn, a film valószínúleg nem készült el.