Filmtechnikai specifikáció
Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, hossza a 99/1921 számú O.M.B. határozat szerint: 1179 méter, az osztrák forgalmi kópia hossza: 1400 méter.
Fellelhetőség, források
Bibliográfia
- Kolozsvári Hírlap, 1919. február 3-7., március 16. 21.
- Ellenzék (Kolozsvár), 1919. február 3-7, március 2.
- Magyar Film, 1921/3
- Belügyi Közlöny, 1921. 1465. p.
- Budapesti Hírlap, 1921. szeptember 4.
- Pesti Napló, 1921. szeptember 4.
- Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 356. p.
- Productia cinematografica din Romania I. Cinematograful mut (1897-1930). Bucureşti, 1970. Arhiva Naţionalá de Filme, 169-170. p.
- Welser-Vitéz Tibor: A kolozsvári filmgyártás. Bp. 1963. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 320-323, 419. p.
- Jordáky Lajos: Az erdélyi némafilmgyártás története (1903-1930). Bukarest, 1980. 153. p.
- Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
- A kolozsvári filmgyártás képes története 1913-tól 1920-ig. Kolozsvár, 2009. 115. p.
Tartalom
Kerdelmann, a „Fehér szarvas” fogadó jómódú tulajdonosa szenvedélyesen szereti Müller erdőmester lányát, Margitot. A lány viszonozza érzelmeit, szerelmüket mégis titokban tartják, az erdőmester ugyanis nem szívleli a fogadóst, akit vadorzással gyanúsít. Schöffel erdőkerülő szintén gyanakszik a fogadósra, s hogy lépre csalják, felajánlanak neki egy lelőtt üszőt. A fogadós meg is veszi a vadat, de azonnal értesíti erről Venczel erdőmestert, s így a csel nem sikerül. A fogadós, miután ártatlannak bizonyult, kimegy az erdőbe, ahová olthatatlan vágy vonzza. Egy hatalmas szarvas kerül az útjába, és le is teríti. Ám a lövést meghallja a közelben cserkésző Schneider, és tetten éri a vadorzót. Le akarja tartóztatni a fogadóst, de az nem hagyja magát. Dulakodás kezdődik, melynek során Kerdelmann leszúrja az erdőkerülőt, majd áldozatát és zsákmányát is otthagyva menekül. Átvág Müllerék kertjén, hogy minél előbb hazaérjen. Margit az ablakban áll, és meglátja a menekülő férfi árnyékát, de nem ismeri fel kedvesét. A gyilkosság kiderül, a gyanú Schöffelre terelődik, ám Margit tudja, hogy kertben menekülő árnyék nem Schöffelé, és egyre esősebben él benne a gyanú, hogy a fogadós a bűnös. Miután a bíróság Schöffelt tizenöt évre ítélte, Kerdelmann megkéri Margit kezét. Az apa, aki időközben megenyhült a fogadós iránt, beleegyezik a házasságba, de Margit egyszerre csak húzódozni kezd. Kerdelmann faggatja a lányt, de az nem tudja okát adni a megváltozásának. A fiatalok beszélgetése késő esti órákba nyúlik. Margit ráveszi a fogadóst, hogy a kerten át távozzon, nehogy valaki meglássa, hogy ilyen későn megy el tőle. A fogadós ugyanazon az úton megy, mint a gyilkosság éjszakáján, és ekkor Margit megbizonyosodik róla, hogy az ő jegyese a tettes. A fogadóst kínozza a bűntudat, nyugtalanítja a lány megváltozása és az a hír, hogy Schöffel felesége és gyermeke kinn az erdőn nagy nyomorban él. Felkeresi az asszonyt, támogatást ajánl fel neki, de az nem fogadja el, mert együtt akar szenvedni ártatlanul lecsukott férjével, mindaddig, míg bosszút állhat a gyilkoson. A fogadós összeroppan ettől a találkozástól, elmegy menyasszonyához, és bevallja neki bűnét. Margit most, hogy megtudja az igazságot, jegyese mellé akar állni, de már késő, a távozó Kerdelmann a ház előtt agyonlövi magát.