A HAZUGSÁG

Tartalom

„A szép Palmi báróné házában vagyunk, akinek termeiben találkozik az egész előkelő világ, de csupán férfiak, mert hiába, a báróné múltja körül sok zavaros pletyka suttog. A szép asszony most azzal lepi meg a társaságát, hogy hazahozatja a nevelőintézetből elhunyt nővére leányát, Líviát. Az öreg Colombière herceg azonban, a báróné egyik legbizalmasabb barátja, belelát a titokba, hogy Lívia nem a báróné nővérének, de magának a bárónénak gyermeke s a delnő be is vallja régi barátjának az igazat. Ugyanakkor a herceg is hazahívja falusi magányából a fiát, aki ott édesanyja halála óta valóságos remete életet él. A fiatalok heves szerelemre lobbannak s a leküzdhetetlen szenvedély egymás karjaiba hajtja őket. Egy éjszaka aztán a bárónét azzal veri fel a cselédsége, hogy betörő lopódzott a kastélyba, - az anya megdöbbenve találja leány hálószobájában az ifjú Lajos herceget. Csak egy megoldása lehet a kritikus helyzetnek: Lajos hercegnek nőül kell venni Líviát. Igen, de az öreg Colombières hallani sem akar erről a házasságról. S hogy elháríthatatlan akadályt gördítsen a fia útjába, pokoli ötlettel odakiáltja neki: „Nem veheted feleségül azt a leány, hiszen az anyja az én szeretőm s a leánya – a te nővéred!” Lajos herceget mint a mennykőcsapás éri e leleplezés; szörnyű bűnnel terhesnek érzi lelkét s eltemeti magát a világ elől, kolostorba vonul, vezekelni, feledni, feldúlt nyugalmát visszaszerezni. De nincs maradása anyja házában Líviának sem. A bukott, megcsalt leány keserűségével, szégyenével világgá bujdosik s kába, alvajáró bolyongásában csakhamar pártfogókra lel: egy vidám társaság cipeli magával a szinte öntudatlanná változott leányt. Ott a ledér mulatóhelyen megmenti őt az aljas csókoktól egy rejtelmes alak, – egy rongyos csavargó, akit már az édesanyja házában is látott. Ki ez a csavargó? A filmen ez a viszontagságos élet is lepereg előttünk. A csavargó kimerülten, betegen összeroskad a kolostor kapujában, amely a fiatal Lajos herceget rejti falai között. S halálos ágyán megvallja a noviciusnak, hogy ifjú bankhivatalnok korában udvarolt egy szépséges könnyűvérű táncosnőnek, aki miatt a rábízott pénztárt is megdézsmálta. Börtönbe is kerül, elzüllött, a csapodár táncosnő pedig titokban nevelte fel gyermeküket. Később pedig feleségül ment Palmi báróhoz. Lajos herceg ebből az elbeszélésből tudja meg, hogy ő is, szerelmese is apja lelketlen hazugságának áldozata. S rohan, hogy szerelmesét fölkeresse s jóvá tegyen mindent, amit jóvá kell tennie. A leányt csodálatos és tragikus helyzetben találja. Az öreg herceg ugyanis lelkifurdalásaitól üldözve, halottnak hitt fiáért búslakodva, méreggel gyógyítja magát, mámorban, tivornyákban keresi vigasztalását. Most is ilyen dáridó van a palotában, Líviát is odaviszik a mulató leányai: Lívia megy, hadd lássa a herceg, mivé tette őt a fia… A herceg mint kísértetlátó mered a vad bachanália közepette megjelenő vádoló alakra – most már végkép összetöri a bűntudat. Meggyónja hazugságát és haldokolva egymásba teszi fia és Lívia kezét, akiket gonosz kegyetlenséggel el akart egymástól választani.” (Uránia, Műsorfüzet, 1919. március 17.)

Érdekességek

• A regényt csak kiindulópontnak használják a forgatókönyvírók. A film ott kezdődik, ahol a regény abbamarad.
• Radó István szerint a Tanácsköztársaság idején készült, a korabeli sajtó szerint már előtte befejezték.

Galéria