A HÁROM ÁRVA

Tartalom

„Hatfelvonásos filmregény. Csodálatosan hatásos gyermekszerepekkel. A Glória-filmgyár fölötte sikerült alkotása. Forgács Antal rendezte, akinek sok kitűnő műve aratott nagy sikert az elmúlt szezonban. A három árva is a hazai filmirodalom egyik jelentős mesterművének ígérkezik. A színpadi részei a filmnek egy szigeti-utcai műteremben készültek, a legnagyobb része azonban a szabad ég alatt, Budapest környékén, amely annyira gazdag festői és költői szépségű tájrészletekben. A gyermekszerepeket a népszerű Szécsi Ferkó és az ünnepelt kis gyermekprimadonna: Jaczkó Cia játsszák, a harmadik árva pedig Góth Vilma, fiatal színinövendék, aki most szerepel először a filmen és a színpadon, de tüneményes szépsége és nem közönséges talentuma hamarosan meghozhatják az elismerés pálmáját a legfrissebb sütésű moziprimadonnának A többi szerep kipróbált jeles erők kezében van: Vándory Gusztáv, Kompóti Gyula, Muzsnay Berta, .Sziklané stb., tesznek tanúságot a színesen változó felvételek során a hazai filmművészet magas színvonaláról és versenyképességéről. A három árva már elkészült teljesen. Az attrakciót a legközelebbi napokban fogják bemutatni a szakközönségnek.” (Pesti Hírlap, 1923. október 5.)

„Egy tehetséges zeneszerző és egy úrilány szerelmi házasságával kezdődik az érdekfeszítő cselekmény, mely házasság a leány szüleinek akarata ellenére köttetik. Később az asszony beteg lesz, majd meghal, három árvát hagyván maga után. A szerencsétlen apa szenvedéseit és a három árva küzdelmét szívbemarkoló eszközökkel örökíti meg a film, amelynek lepergése során meghatva figyeljük, hogy a zeneszerző egy kompozíciója körül mint bonyolódik a fordulatos történet." (Pesti Hírlap 1923. december 6.)

„Tormay  Ákos zeneszerző kis családja fölött ott virraszt a gond. Margit, a hűséges asszony, a jó feleség, három gyermek szerető szívű anyja, beteg. Vergődik és haldoklik fehér ágyán és sírnak a gyerekei körülötte, elsötétült arccal áll olt ágyánál a férje és hallgatja feleségének utolsó kívánságát. Azt akarta az asszony, hogy mielőtt meghal, még egyszer láthassa az anyját, de apja. a nyakas öreg Berendy, megtagadta a kérés teljesítését: nem tudta megbocsájtani, hogy leánya akarata ellenére lett a zeneszerző felesége. S Margit meghal anélkül, hogy utoljára láthatta volna anyját. A zeneszerző súlyos gondokkal küzd, hiábavaló minden igyekezete nem talál kiadót műveihez. Egy este, amikor hazafelé siet, pénzzel tömött pénztárcát talál, de emiatt rablógyilkossággal gyanúsítják és éppen akkor tartóztatják le, mikor végre sikerült hangversenyt rendeznie és azon zúgó tapsot és zajos sikert aratott. Közben ÉVike, a legnagyobbik leány, aki már eladósorban van, megismerkedett Miklósy gróffal. Szívük szerelemre, lobban és a gróf az, aki Évike apját megmenti a börtöntől. Megmeneküléséhez hozzájárul, hogy közben egy veszedelmes betörőt fognak el, akinél megtalálták a rablott holmik nagy részét. A főtárgyaláson megtörten vallja be a betörő, hogy egyedül ő a bűnös. Tormayt felmentik és boldogan siet haza, de üres otthon fogadja. Az eltűnt gyerekek azonban csakhamar visszatérnek a puha családi fészekbe, sőt a nagyszülők is. Feledve a múltat, részt kérnek a boldogságból is a zeneszerzővel együtt boldogan egyeznek bele, hogy Évike Miklósy felesége legyen.” (Színházi Élet, 1924/5)

Érdekességek

• A filmhez külön kísérőzenét írattak, amelynek szerzője Jaczkó Rezső karmester volt.

Galéria

Vélemények

„AZ újból fellendült magyar filmgyártás egyik igen jól sikerült alkotását mutatja be a Kamara mai premierjén, a Glória-filmgyár által Forgács Antal rendezésében készült Három árvát. A film tökéletes irodalmi ízléssel megszerkesztett és rendezett mű, melynek címszerepében három üde fiatal gyermek színész, a kis Jatzkó Cia, Szécsi Ferkó és Góth Vilma megkapó alakítást produkálnak. Kompóthy Gyula egy szerelmes fiatal gróf szerepében éppen olyan elegánsan és hóditóan hat a filmen, mint az operett színpad deszkáin, Muzsnay, Bella, Vándory Gusztáv, és Stella Gyula pedig mint kipróbált filmszínészek a tőlük megszokott tehetséggel és rutinnal játsszák szerepeiket.” (Az Ujság, 1924. január 31.)

"Glória filmgyár a Kis rongyos című sikerült film után az idén már második magyar filmslágerrel lép a közönség elé. Forgács Antal, a vállalat agilis igazgatója, ezúttal a Három árva című hatásos és megkapó képével, amelynek tegnap délelőtt volt a bemutatója az Urániában, valóban dicséretreméltó munkát végzett Egy tehetséges zeneszerző és egy úrilány szerelmi házasságával kezdődik az érdekfeszítő cselekmény, mely házasság a leány szüleinek akarata ellenére köttetik. Később az asszony beteg lesz, majd meghal, három árvát hagyván maga után. A szerencsétlen apa szenvedéseit és a három árva küzdelmét szivbemarkoló eszközökkel örökíti meg a film, amelynek lepergése során meghatva figyeljük, hogy a zeneszerző egy kompozíciója körül mint bonyolódik a fordulatos történet. Különösen szépek a hatfelvonásos film víziós jelenetei. A három árva szerepét Jatzkó Cia, Szécsi Ferkó és Góth Vilma játsszák meghatóan, mig a többi szerepben Muzsnyai Bella, Vándori Gusztáv, Kompóthy Gyula, Szegő Endre, továbbá Majthényi, Stella és Sziklainé nyújtanak kitűnő alakítást. A gondosan megirt scenárium Kiss Jenő és Forgács Antal munkája; utóbbit a kitűnő rendezésért külön dicséret illeti. A pompás fotografia Arany Ferenc operatőr munkája. A nagyszámú közönség mindvégig meghatva nézte végig a Három árvát, melyet, ugy hisszük, nemsokára a nagyközönségnek is alkalma lesz élvezni egyszerre több előkelő mozgószinházunkban ís." (Pesti Hírlap 1923. december 6.)

„A Glória filmjeit már csak azért is dicséret illeti meg mert eltekintve az érdekes szüzsétől, a kitűnő rendezéstől és a nagyszerű színészi munkától, amelye ezeket a filmeket jellemzi, érdekes, hogy minden egyes filmje magyar író munkája és kizáróan csakis magyar filmszínészek játszanak benne. A legújabb filmjét, amely A három árva címmel kerül közeljövőben bemutatóra, Gyulai Pál után Forgács Antal írta és rendezte. A film főszerepeit a legjobb nevű magyar színészek: Muzsnay Bella és Vándory Gusztáv játsszák, azonkívül nagy szerepet kapott még két kiváló gyermekszínészünk is, Jaczkó Cia és Szécsi Ferkó. Akik a házi bemutatón látták a filmet, azt állítják, hogy A három árva sikere messze túl fogja szárnyalni A kis rongyos sikerét is.” (Az Est, 1923. november 20.)