Filmtechnikai specifikáció
Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, hossza a 92/1920 számú O.M.B. határozat szerint: 820 méter.
Fellelhetőség, források
Bibliográfia
- Mozgófénykép Híradó, 1917/26, 28
- Mozihét, 1917/23, 27, 28, 29, 30, 31, 32
- Mozi-Világ, 1917/35
- Színházi Élet 1917/27, 34
- Magyar Színpad, 1917. szeptember 11.
- A mozi (Miskolc), 1918/16
- Belügyi Közlöny, 1920. 1176. p.
- Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 116. p.
- Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 353. p.
- Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 93. p.
- Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Bp. 2003. Palatinus. 215. p.
Tartalom
Jávor, a fiatal egyiptológus hieroglifákat fejt, melyekből a következő csodálatos történet bontakozik ki: Radamuz városában Krisztus előtt 2800-ban IX. Hákon fáraó uralkodott, akinek felesége a gyönyörű Ammun-Rah egy napon hűtlen lett urához. A fáraó elfogatta, és udvari tudósával elaltatta az asszonyt. A halálhoz hasonló hosszú álomból csak akkor ébredhet fel, ha valaki az élve bebalzsamozott múmia jobb kezébe elhelyezett pergamenen lévő titkosírást megfejti. A pergamenen az élettelen test ereibe töltendő, feltámasztó csodaszer leírása található. A történettől fellelkesült fiatal tudós felkeresi menyasszonyát, Halm tanár Ella lányát, elbúcsúzik tőle, és asszisztensével dr. Beckkel útra kel Radamuz városába. Két arab vezetővel napokig járják a város környéki katakombák labirintusait, míg végül megtalálják Ammun-Rah sírját, s a két tudós elrabolja, és Európába viszi az asszony koporsóját. Jávor már megérkezésüket követő éjszakán hozzálát a műtéthez. Előbb megszabadítja kötelékeitől, majd egy tűszúrással felébreszti az alvó a múmiát. Az életre kelt Ammun-Rahot a koporsóban talált királynői ruhákba öltöztetve a villájának parkjába vezeti. Még asszisztense előtt is el akarja titkolni a csodálatos esetet, ezért a koporsóba egy másik múmiát helyez el, és Dr. Becknek azt mondja, hogy kísérletei nem vezettek eredményre. Ezután Beck próbálkozik a múmia életre keltésével, de természetesen az ő kísérletei nem sikerülhetnek. Jávor eközben minden idejét Ammun-Rahnak szenteli, akibe halálosan beleszeretett. Bevezeti az asszonyt a város előkelő társaságaiba, elviszi Wronszky bárónő estélyére, ahol, mint most érkezett egyiptomi hercegnőt mutatja be. Ammun-Rah az egész társaságot elbűvöli, mindenki elragadtatással bámulja szépségét, antik ékszereit. A vendégek között van dr. Beck is, aki nagyon megtetszik Ammun-Rahnak. Szívesen fogadja az asszisztens udvarlását, s Jávor távollétében titkos találkára hívja a fiatalembert. Jávor, mikor rájön az asszony hűtlenségére, elhatározza, hogy visszaküldi az örök álom birodalmába. Éjjel belopódzik Ammun-Rah szobájába, és a titkos szert az alvó nő vérébe fecskendezi. Ammun-Rah visszaváltozik múmiává. Másnap, mikor Beck találkára siet, élettelenül találja Ammun-Rah testét. Rémülten siet a rendőrségre, s Jávort gyilkosság vádjával tartóztatják le. A törvényszéki tárgyaláson Jávor engedélyt kap, hogy ártatlanságának bebizonyításához a múmiát tartalmazó koporsót a bíróságra hozassa. A tudós ismét életre kelti a múmiát, s a bíróság felmenti a gyilkosság vádja alól. Az életet álommá alakító folyadék hatását azonban csak 2-3000 év múlva szünteti meg az ellenszer, mely idő előtt használva rövid időre felébreszti az alvót, de utána halálos méregként hat. Ammun-Rah másodszor is életre kel, de mikor feláll, és elindul, szívéhez kap, és holtan esik össze. Jávor a különös kaland után bűnbánóan tér vissza elhanyagolt menyasszonyához, aki boldogan fogadja. A gyönyörű Ammun-Rah múmiája a múzeumba kerül. (Forrás: A mozi, 1918/16)
Vélemények
„Két nagy filmdrámát mutatott be a Pallas-filmgyár e hét csütörtökjén a Mozgókép Otthonban. Egy magyart és egy németet. Az előbbiben Paulay Erzsi, a Nemzeti Színház e klasszikus művésznőjének második, az elsőnél összehasonlíthatatlanul jobb és szebb filmalakítását élveztük. A látottak alapján az az őszinte kívánságunk, hogy Paulay Erzsi minél többet szerepeljen filmen. Az ő speciálisan egyéni ízű színjátszó képessége kedves és becses érték a magyar kinematográfia számára, amely, hisszük a lehetőséghez képest széles néprétegek előtt fogja ezt a kincset kamatoztatni. A szóban lévő film egy négyfelvonásos fantasztikus dráma, amelynek A halhatatlan asszony a címe s Békeffi László írta, ugyanő végezte a rendezés nehéz munkáját. Paulay Erzsin kívül még Gáthy Gitta és Náday Béla játszanak a filmen.” (Mozihét, 1917/31)