A GYILKOS

Tartalom

Egy jóízű vidéki, Kerekes fölkerül Budapestre, és itt behálózza egy finom nőcske; bepezsgőzteti, a lakására csalja, ahová egyben „éppen jókor" betoppan – a férj. A férj ott rögtön zsebkendővégről való pisztolypárbajt ajánl; a párbaj megtörténik, és a férj holtan rogy össze. A feleség tanácsára a férjet zsákba varrják, majd a Dunába dobják. A gyilkos konflison akar szeretőjével a Duna partjáról elsietni, de a kocsisban a meggyilkoltat pillantja meg; majd pezsgőbe akarja fojtani bánatát, de a pincér ábrázatáról a férj vigyorog rá; végre egy rendőr kezére akarja adni magát, de a rendőrben is a meggyilkoltat ismeri fel. Ájultan rogy össze; a nő lakásán tér magához, ahol aztán viszont látja a férjet is, de - élve. Megmagyarázzák neki, hogy ők ketten nem férj és feleség, hanem színész és színésznő, akik egy mozidrámához „palit” kerestek, és akit benne szerencsésen meg is találtak. (Színházi Élet, 1912/41)

Egy mozgófénykép társulat tagjai mozgó- fénykép felvételt akarnak készíteni, mely felvételhez egy olyan egyénre van szükségük, aki nem tudja azt, hogy ezután, ami vele történni fog, csak egy mozi felvételhez szükséges. Kapóra jön egy vidéki marhahús- kereskedő, ki feleségével felrándult Pestre. Minden nevezetességet megnéznek, csak az új állatkertet még nem látták. Éppen oda készülnek, amidőn a férj kijelenti, hogy ő már nagyon fáradt, tovább nem megy sehová. Élete párja azonban mégis elmegy. A férj leül egy padra, előveszi tarisznyájából a jó hazai szalonnáját és jóízűen falatozik. Ekkor jön elő a közeli bokorból a mozi színésznő, ki annyira kacérkodik a vidékivel, hogy sikerül később mulatozásra csalnia. Ekkor jelenik meg az ál férj, — a színész — in flagranti csípi a vidékit és később párbajoznak. Feltételei: lövés egy lépés távolságról. A vidéki lelövi a színészt, aki azonnal meghal. A vége természetesen az, hogy a vidékinek megmagyarázzak, hogy ő nem gyilkos, mert vaktöltények voltak a pisztolyban. (Szamos, 1913. február 2.)

Galéria

Vélemények

„a kinema-szkeccs műfajt a rendőrség hirtelen betiltotta. A betiltás nem az Apollo ellen irányult, inkább attól való félelemből, hogy a kinema-szkeccset siet a keblére ölelni a többi mozi, melyek azonban a szigorúbban vett tűzbiztonsági követelményeknek eleget tenni nem tudnak. örvendetes tehát mindenképpen, hogy most Boda főkapitány a kinema-szkeccs játszására való engedelmet az Apollonak megadta, még pedig három évre. És ma, csütörtökön este, mar színre is került egy új kinema-szkeccs-bohózat. Szerzői a diadalmas Leányvásár szövegírói: Bródy Miksa és Martos Ferenc; és Szirmai Albert, a pompás tehetségű zeneszerző. A gyilkos címen írták meg a jó háromnegyedórás szkeccset, mely ötletére, valamint kidolgozására nézve igazán mintájául szolgálhat a kinema-szkeccsnek.[...]A közönség pompásan mulatott; növelte a mulatságát, hogy a szerzők eleve tisztába hozták, hogy csak mozitréfáról van szó; tehát nem csupán egy elmés, eredeti poénnal szolgáltak, hanem a jelenetről-jelenetre való pompás mulattatással is. A szövegírók sikerét csak tetézték a végtelenül kedves és finom zeneszámok, azután a szereplők: Vörös Ili, aki váratlanul a kabaret primadonnai pályát a kinema-szkecscs-primadonnasággal cserélte fel, még pedig osztatlan nagy sikerrel. Igen kiváló produkció Kovács Andrásé, aki Kerekest játszotta, míg a színészt Horváth Kálmán, aki a másik kettővel együtt az énekszámokat is nagy sikerrel adta elő. Külön szenzációja ennek az új szkeccsnek a jelenetek közé ékelt mozi felvételek; a magyar mozi-ipar tökéletes diadalát fogja benne üdvözölni a közönség. Büszke lehet rajuk az Apollo." (Pesti Hírlap, 1912. november 29)

„A Gyilkos — vidéken. Bródy-Martos nagysikerű szkeccse, mely Budapesten az Apolló színházban olyan kiváló sikert aratott, most a vidéken folytatja diadalait. Eddig Lúgoson, Karánsebesen, Újpesten, Kaposvárt, Bonyhádon és Szatmáron adták elő, mindenütt szenzációt keltő sikerrel zsúfolt házak előtt. Legközelebb Szolnokon, Nagybányán és Nagyváradon adják elő a sikerült Szkecscset és mindenütt óriási érdeklődés várja az Apolló színház együttesét, a nagyszerű Horváth Kálmánt, aki a főszerepet játsza, Vörös Ilit, K. Kovács Andrást, Ihász Gizit és Gabányi Jenőt.” (Színházi Élet, 1913/6)

„Kinema szkeccs Nagybányán. E hó 12-én és 13-án volt nálunk az első ily nemű előadás. Az érdeklődés természetesen, nagy volt iránta, még a délutáni előadásra is elkéltek a jegyek mind már egy héttel előre, pedig a villamos társaság kétszeresen emelte föl az árakat. 12-én délután 4 órakor előbb szép mozi képeket mutattak be, melyek közt tudományos is volt, azután jött a »Gyilkos« című bohózat kinema- szkeccs előadása. A darab egy vidéki kis gazdát mutat be, akit a fővárosi moziszínészek befognak s mindenféle tortúrákon visznek keresztül, végül képzelt gyilkossá teszik s ezt mind fölvétetik a mozi számára. Először a színészek játszanak, azután jön egy őrült mozi futkosás, majd megint a színészek játszanak. Kitűnően alakított Kovács, aki a parasztot remekül játszotta, pompás dialektussal, Vörös Lili, aki nemcsak kifogástalanul játszott, de gyönyörűen énekelt is, Horváth, Szabados Gizi és mindnyájan teljes precizitással mutatták be a bohózatot. A színészek ellen meg a gép ellen sincs nekünk semmi kifogásunk, de a darab nagyon elcsépelt eszméből indul ki s belső becse alig több a semminél Persze még a csecsemő korát éli ez a kinema-szkeccs, reméljük, hogy a szerzők mindig jobbat és jobbat fognak produkálni. Ugyanez ment este 8 órakor szerdán- Csütörtökön megint előadták kétszer a Gyilkost s hozzá egy kis finom Kabaréval szolgáltak Nevetni lehetett eleget s napjainkban az a fő, azért máskor is szívesen látjuk a kinema szkeccset.” (Nagybánya és Vidéke, 1913. február 16.)

„Mozi szkeccs az Apollóban. A nyíregyházi Apolló-színház legközelebb bemutatja városunk műértő közönségének a legújabb színi műfajt, a moziszkeccset. E célra külön színpadot állít fel (azért nem mutatja be a városi színházban, mert azt lehetetlen befűteni) amelyen 5 fővárosi művész személyes szereplésével színre hozza Bródi Miksa és Martos Ferenc kitűnő 3 felvonásos, énekes bohózatát a „Gyilkos"-t. Az ének és táncszámokhoz a zenét Szirmay Albert szerzette és annyira melodikusak, hogy az előadás után mindenki dúdolni fogja azokat. A pompás újdonságnak óriási sikere volt Budapesten, ahol az Apolló-színházban több száz előadási ért el. A darab előadására az eredeti szereplők jönnek le Nyíregyházára, Vörös Illy, Szabados Giza, K. Kovács Andor, Gabányi valamennyien a Király- és a Magyar Színház tagjai, végül Horváth Kálmán, a debreceni színház v. tagja, a nyíregyházi közönség kedvence, aki egy pár kitűnő kuplét fog elénekelni betétül. Az énekszámokat szívességéből Vertse K. Andor úr fogja kísérni. Igazán meleg pártfogást érdemel az Apolló vezetősége, amiért megelőzve a legtöbb vidéki nagyvárost, nagy áldozatok árán ilyen kiváló műélvezetben részesíti városunk közönségét.” (Nyírvidék, 1913. február 9.)