A CINKOTAI TÖMEGGYILKOSSÁG

A cinkotai borzalom (címváltozat), Cinkotai bűntény (címváltozat)

Gyártási és bemutatási adatok

Mobil Filmgyár gyártó cég
Faragó Rezső Filmvállalata forgalmazó cég
1916. május 14. (Mozgókép-Otthon)  

Külső forgatási helyszínek

  • Cinkota, Kossuth utca 40. (a gyilkos, Kiss Béla bádogos volt lakóhelye)
  • Cinkotai temető

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 1 felvonásos, hossza a korabeli források szerint: 200 méter.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn

Bibliográfia

  • Mozihét, 1916/20
  • Mozgófénykép Híradó, 1916/20, 21

Tartalom

Eredeti felvételek a cinkotai tömeggyilkosság helyszínéről:
1. A cinkotai ház.
2. A gonosztevő lakása, melyben a gyilkosságot elkövette.
3. A fáskamra, ahol négy hordót találtak.
4. Szabó Ágoston kőmívesmester elbeszéli, miként jöttek rá a rémtettre. Ő nyitotta fel az első hordót.
5. A disznóól, ahol még három áldozatra akadtak.
6. Orosz foglyok munkában. További hullák után kutatva, ássák a gonosztevő kertjét.
7. Tömeg a temető előtt és a temetőben.
8. A hét felnyitott hordó és az áldozatok temetésére előkészített koporsók.
9. A hullaház, mely előtt a boncolás történt.
10. Az áldozatok ruhái és a hordókban talált egyéb bűnjelek.
11. A bűnjelek átkutatása.  
12. Nagy János, a gonosztevő bűntársa, őrizetben a községháza udvarán.
                                                                                                               (Mozihét, 1916/20)

 

Érdekességek

  • Kiss Béla sorozatgyilkos mind a 24 nő áldozatát megfojtotta. Gyilkosságaira 1916 májusában derült fény. Ő azonban a világháború zavaros időszakát kihasználva eltűnt, és soha nem került rendőrkézre.
  • A gyilkosság helyszínéről készült dokumentumfilmet miután már egy hétig szerte az országban, több mint száz moziban óriási érdeklődés mellett vetítették, a belügyminiszter betiltotta: „Tudomásomra jutott, hogy egyes mutatványi helyiségekben „cinkotai rémtörténet “, „cinkotai tömeggyilkosság“ és egyéb feltűnést hajhászó címek alatt a cinkotai gyilkosságról mozgófényképeket mutatnak be. Miután ezek és az ezekhez hasonló képek és jelenetek nyilvános bemutatása nemcsak a jó ízlést és közerkölcsiséget sérti, hanem a gyengébb idegzetű közönségnek, különösen pedig a nők és gyermekeknek lelkületére és érzelmeire kártékony hatással lehetnek, azoknak bemutatását figyelemmel az 1901. évi 64573. B -. sz. körrendelet 12. §-ának rendelkezéseire ezennel eltiltom. Ezen tilalom megszegése kihágást képez és az 1879 évi XL. t-c. 76 §-a szerint 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. — Jelen rendeletem 1916 évi június hó 15-én lép életbe.

Galéria

Vélemények

„A cinkotai bűneset filmen. Az országszerte borzalmat keltett cinkotai bűneset napokban lefolyt eseményei, amelyekről a lapok bő tudósítást hoztak, filmre került. A Mobil-filmgyár operatőrje készítette a felvételt. Kint a helyszínen a főkapitányhelyettes detektívet adott melléje, aki elvezette az operatőrt a nyomozás legfőbb helyeire. Rajta vannak mindazok az érdekes momentumok és szereplők, amelyek köré napokig csoportosult a megdöbbent emberek fantáziája. A fotográfián jelenetek vannak a boncolásról, a temetésről, a tanukról, azonkívül rajta van Jakubekné és Nagy János volt rendőr is. A szenzációs aktuális filmet Faragó Rezső hozza forgalomba.” (Mozihét, 1916/20)