Zilahy Gyula | rendező |
Korda Sándor | rendező |
Mészáros Alajos | Báró Káró Félix |
Zilahy Gyula | Wesekövy Napoleon |
Lánczy Margit | Alice, a leánya |
Nagy Ibolya | a nevelőnő |
Gózon Gyula | Kalotay, riporter |
Fehér Ö. László | János, inas |
Fehér Gyula | Ipay, alezredes |
Szöreghy Gyula |
Zilahy Gyula | producer |
Trikolor | gyártó cég |
Monopol Filmkölcsönző | forgalmazó |
Pedagógiai Filmgyár | stúdió |
1915. augusztus 23. (Tivoli) | bemutató |
Némafilm, a korabeli források szerint 2 felvonásból állt, de eredeti méterhosszát nem ismerjük.
kópia | nem maradt fenn |
"Egy illuminált cilinderes úr, a léha báró Káró Félix lép ki a mulatóból egy hűvös tavaszi hajnalon. A cigányzene még a fülében cseng, három óra van. Odalép a közelben várakozó fiákerhez.
– Hogy ez a talyiga? – kérdi a kocsistól, s meg sem várva a választ, a kocsis kezébe nyom pár kemény bankót, s már ül is fel a bakra a kocsis helyett.
Ugyanezen a reggelen a Krajcáros Igazság szerkesztőségében interjúra küldik Kalotayt, a riportert Wesekövy gyárigazgatóhoz. Kalotay leint egy fiákert, éppen azt, melyet a báró az imént megvásárolt. Látja, hogy kissé részeg a kocsis, de sebaj, elhajtat vele Wesekövy villájához. A gyárigazgató azonban kidobatja a riportert. Ezért Kalotay elhatározza, hogy bosszúból megtréfálja a gyárigazgatót. A „kocsis”-t, küldi be hozzá, mint valami előkelő urat. A parvenü valóban fogadja az elegáns ifjút, ki báró Káró néven mutatkozik be. Még a lányának, Alice-nak is bemutatja. A báró mindennapos vendég lesz a gyárosnál, beleszeret a lányába, s Alice viszontszereti. Mikor idáig jutnak a dolgok, a riporternek lelkiismeret-furdalása támad. Elhatározza, hogy elmegy az igazi báróhoz és leleplezi a tréfáját. A báró, hogy elkerülje a találkozást, az inasát kéri meg, hogy fogadja az újságírót. Mikor megjelenik az újságban a báró és Alice eljegyzésének híre, Kalotay elrohan Wesekövyhez is, hogy leleplezze a csalást. A parvenü gyáros kétségbeesetten hallja a szörnyű hírt, ekkor azonban belép a báró és tisztázza magát. Így végül azt csapták be, aki azt hitte, hogy mindenkit becsapott." Mozihét, 1915/26
A legtöbb forrás csak Zilahy Gyulát említi rendezőként, a Mozihét 1915/26 számában viszont ez olvasható:
"A Trikolor filmek rendezője Zilahy Gyulával együtt KORDA SÁNDOR a Mozihét szerkesztője, akinek munkássága szintén hozzájárult a kitűnő együttes sikeréhez."
"Trikolor-film elé a legnagyobb felelősség érzetével írhatjuk le, hogy technikai kivitel, rendezői ötletesség, színészi alakitások dolgában a magyar film nemcsak hogv utólérte, de sok dologban el is hagyta külföldi mestereit." Mozihét, 1915/26