Szöreghy Gyula

Szőts D. Péter

Szörényi Éva
színésznő

Születés: Budapest, 1917. május 26.
Halálozás: Los Angeles (USA), 2009. december 1.

Eredeti neve: Schwáb Elvira, 1921-től szepesbélai báró Lers Elvira
Szülei: Schwab Károly banktisztviselő (1890-), szepesbélai báró Lers Hortensia (1896-) (házasság: 1914)
Díjai: Farkas-Ratkó díj (1943), Kossuth-díj (1952), Érdemes művész (1954), Kiváló művész (1955), A Magyar Köztársasági Érdemrend Közpkeresztje (1991), Nagy Imre-emlékplakett (1994), Magyar Örökség Díj (1997), Mindszenty emlékérem (2008)

A szülők válása után anyai nagyapja, báró Lers Vilmos (-1923) 1921-ben örökbe fogadta testvéreivel, Károllyal és Hortensiával együtt. Édesanyja 1922-ben újra férjhez ment. A Színiakadémián, ahová fiatal kora miatt csak minisztériumi engedéllyel vették fel, filmszínész tanfolyamot végzett s 1935-ben kapott diplomát. A Nemzeti Színháznak 1933-tól ösztöndíjas, 1935-től rendes tagja és a társulat egyik vezető művésze volt 1956-ig, amikor is a forradalomban betöltött szerepe miatt (a Nemzeti Színház forradalmi bizottságának társelnöke volt) elhagyta az országot. 1957-ben az USA-ban telepedett le, ahol komoly szerepet vitt a magyar emigrációs kultúra és jótékonyság terén. A budapesti Nemzeti Színház 2014-ben díjat alapított emlékére, és ezt a díjat minden évben a legjobb teljesítményt nyújtó színésznő kapja meg a társulatból.

1942. szeptember 12-én férjhez ment Örményi István hangmérnökhöz, három fiuk született: István (sz. 1943), Tamás (sz. 1946.), Gábor (sz. 1952.). Művésznevét anyai nagyanyjának nemesi előnevéből kölcsönözte.

1935-től filmezett, rengeteg film főszerepét játszotta el 1945-ig, de tehetségét filmsikerek másodfőszerepeiben is bizonyította. Lévay Béla producer általában őt szerződtette produkcióinak női főszerepeire (A nagymama, A leányvári boszorkány, Fűszer és csemege, Beata és az ördög, Sárga rózsa, Tavaszi szonáta). Az 1945-ben készült három filmből kettőben ő volt a főszereplő (A tanítónő, Aranyóra). Ezután még három filmfőszerepet kapott (Könnyű múzsa, Úri muri, Erkel). Színészi játékára az átgondoltság és a mély átélés volt jellemző.

Filmszerepei:

  1. A nagymama (1935)
  2. Barátságos arcot kérek! (1935)
  3. Mária nővér (1936)
  4. A Noszty-fiú esete Tóth Marival (1937, magyar-német-osztrák)
  5. Egy lány elindul (1937)
  6. A leányvári boszorkány (1938)
  7. A pusztai királykisasszony (1938)
  8. Halálos tavasz (1939)
  9. Fűszer és csemege (1939)
  10. Pénz beszél (1940)
  11. Igen vagy nem? (1940)
  12. Beata és az ördög (1940)
  13. Elkésett levél (1940)
  14. Sárga rózsa (1940)
  15. Szüts Mara házassága (1941)
  16. Premier a Nemzetiben (1941, rövid)
  17. Régi keringő (1941)
  18. Tavaszi szonáta (1942)
  19. Jelmezbál (1942)
  20. Annamária (1942) - Annamária
  21. Szeptember végén (1942)
  22. A Benedek-ház (1943)
  23. Madách - Egy ember tragédiája (1944)
  24. Azért is maradok! (1944, befejezetlen)
  25. A tanítónő (1945)
  26. Aranyóra (1945)
  27. Könnyű múzsa (1947)
  28. Úri muri (1949)
  29. Erkel (1952)
  30. Bánk bán (1952, rövid)

Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ Film Színház Irodalom, 1943/31.

Galéria