Eredeti neve: Schwáb Elvira, 1921-től szepesbélai báró Lers Elvira
Szülei: Schwab Károly banktisztviselő (1890-), szepesbélai báró Lers Hortensia (1896-) (házasság: 1914)
Díjai: Farkas-Ratkó díj (1943), Kossuth-díj (1952), Érdemes művész (1954), Kiváló művész (1955), A Magyar Köztársasági Érdemrend Közpkeresztje (1991), Nagy Imre-emlékplakett (1994), Magyar Örökség Díj (1997), Mindszenty emlékérem (2008)
A szülők válása után anyai nagyapja, báró Lers Vilmos (-1923) 1921-ben örökbe fogadta testvéreivel, Károllyal és Hortensiával együtt. Édesanyja 1922-ben újra férjhez ment. A Színiakadémián, ahová fiatal kora miatt csak minisztériumi engedéllyel vették fel, filmszínész tanfolyamot végzett s 1935-ben kapott diplomát. A Nemzeti Színháznak 1933-tól ösztöndíjas, 1935-től rendes tagja és a társulat egyik vezető művésze volt 1956-ig, amikor is a forradalomban betöltött szerepe miatt (a Nemzeti Színház forradalmi bizottságának társelnöke volt) elhagyta az országot. 1957-ben az USA-ban telepedett le, ahol komoly szerepet vitt a magyar emigrációs kultúra és jótékonyság terén. A budapesti Nemzeti Színház 2014-ben díjat alapított emlékére, és ezt a díjat minden évben a legjobb teljesítményt nyújtó színésznő kapja meg a társulatból.
1942. szeptember 12-én férjhez ment Örményi István hangmérnökhöz, három fiuk született: István (sz. 1943), Tamás (sz. 1946.), Gábor (sz. 1952.). Művésznevét anyai nagyanyjának nemesi előnevéből kölcsönözte.
1935-től filmezett, rengeteg film főszerepét játszotta el 1945-ig, de tehetségét filmsikerek másodfőszerepeiben is bizonyította. Lévay Béla producer általában őt szerződtette produkcióinak női főszerepeire (A nagymama, A leányvári boszorkány, Fűszer és csemege, Beata és az ördög, Sárga rózsa, Tavaszi szonáta). Az 1945-ben készült három filmből kettőben ő volt a főszereplő (A tanítónő, Aranyóra). Ezután még három filmfőszerepet kapott (Könnyű múzsa, Úri muri, Erkel). Színészi játékára az átgondoltság és a mély átélés volt jellemző.
Filmszerepei:
- A nagymama (1935)
- Barátságos arcot kérek! (1935)
- Mária nővér (1936)
- A Noszty-fiú esete Tóth Marival (1937, magyar-német-osztrák)
- Egy lány elindul (1937)
- A leányvári boszorkány (1938)
- A pusztai királykisasszony (1938)
- Halálos tavasz (1939)
- Fűszer és csemege (1939)
- Pénz beszél (1940)
- Igen vagy nem? (1940)
- Beata és az ördög (1940)
- Elkésett levél (1940)
- Sárga rózsa (1940)
- Szüts Mara házassága (1941)
- Premier a Nemzetiben (1941, rövid)
- Régi keringő (1941)
- Tavaszi szonáta (1942)
- Jelmezbál (1942)
- Annamária (1942) - Annamária
- Szeptember végén (1942)
- A Benedek-ház (1943)
- Madách - Egy ember tragédiája (1944)
- Azért is maradok! (1944, befejezetlen)
- A tanítónő (1945)
- Aranyóra (1945)
- Könnyű múzsa (1947)
- Úri muri (1949)
- Erkel (1952)
- Bánk bán (1952, rövid)
Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ Film Színház Irodalom, 1943/31.