Lévay Béla
gyártásvezető, producer

Eredeti neve: Riedl Béla Zoltán József
Szülei: Riedl Zoltán, Makacs Mária
Lakása: Budapest VII. Damjanich utca 12. (1928), XII. Kléh István utca 4. (1964), XI. Fehérvári úti lakótelep 9. ép. 117. (1978)

Kassán végezte a gimnáziumot, majd a Vörös Hadsereg katonája volt. Ezután a kassai Kultúrközpont színjátszóit vezette, illetve énekes a helyi Zenekedvelők Énekkarában. Énektanulmányait magánúton végezte, taná­ra Kassán Nedbal Oszkár volt. 1922-ben került Budapestre, ahol Venczell Béla operaénekes és Domonkos N. tanítványa volt. 1930-ban a Honvédelmi Mininisztérium kötelékébe tar­tozó Magyar Regőscsoport tagja lett, mely­nek később csoportvezetője lett. Az ország összes kis és nagy városaiban szerepeltek. Műsoruk politikamentes, komoly magyar nép­zene volt. Lillafüreden két ízben énekelt a Kor­mányzó előtt. Ezzel párhuzamosan Gaál Béla filmiskolájának növendéke volt. Némafilmek szereplője, felvételvezetője, 1934-től gyártásvezető. A harmincas években az ECO produkcióinál, majd Gál Ernő filmjeinél dolgozott. 1938. szeptember 2-án a Photophon Film Kft-hez szerződött gyártásvezetőként és művészeti vezetőként, majd a vállalkozás résztulajdonosa is lett. 1940. január 6-án kilépett az addigra működési jogát elvesztett Photophon Filmtől. 1939. november 14-én saját nevére váltott ki iparengedélyt (Lévay Film Kft.), illetve 1940-ben a rövid fennállású Stúdió Mozgófényképgyártó és Terjesztő Kft. is egy ideig az ő iparengedélyével működött, részben saját tulajdonban. Ezután Nagy Mária frissen alapított cégébe társult be, amely kettejükről a Lévay-Nagy (később összevonva LÉNA) Filmgyártó és Kölcsönző Kft. nevet kapta. 1940. augusztus 23-án az őt ért méltánytalanságok után egy megalázó szerződés aláírása árán kilépett a vállalkozásból, de a cég neve LÉNA maradt. Ő a továbbiakban a saját cégével próbálkozott, illetve mozit akart működtetni, de hosszas huzavona után sem kapott engedélyt. Ezután az Esperia Filmforgalmi Rt. állandó gyártásvezetője lett. 1944 után Debrecenben, majd Szegeden a Nemzeti Parasztpárt filmosztályának munkatársa, 1948. március 20-tól vezetője volt. 1949-ben nem vették át az államosított magyar filmgyártásba. Segédmunkásként dolgozott, majd a Földművelésügyi Minisztérium egyik vállalatának alkalmazottja. 1957-ben mint volt kapitalista filmest tizenhárom hónapra internálták, azután alacsony nyugdíjából élt.

1928. december 2-án feleségül vette Rokobauer Ilonát, akitől 1943-ban elvált. 1943. március 10-én feleségül vette Majláth Mária színésznőt, akitől elválva 1945 után Pálffy Margit lett a felesége. Nevét hivatalosan 1938-ban magyarosította.

Szerepelt néma oktatófilmekben (Szívek keresztezése, A babona), majd játékfilmeknél felvételvezető és gyártásvezető, még a hangosfilm-korszak elején is. Ezután a Photophon-filmek gyártásvezetője és producere lett (Papucshős, A leányvári boszorkány, Toprini nász, Nem loptam én életemben, Két lány az utcán). A Toprini nász 1940-ben a Lillafüredi Filmhéten elnyerte a Kultuszminisztérium nagydíját és a „legművészibb magyar film” kitüntető címet. Ezután saját filmet csinált (Fűszer és csemege), majd a LÉNA Filmnek (Beata és az ördög, Sárga rózsa) és az Esperiának (Tavaszi szonáta) dolgozott. 1943 szeptemberében Bulgáriában forgatott egy koprodukciós filmet (A tenger boszorkánya), amely befejezetlen maradt. 1947-ben a Mezei próféta c. produkció gyártásvezetője volt. Filmjeinek női főszerepére általában Szörényi Évát szerződtette (A nagymama, A leányvári boszorkány, Fűszer és csemege, Beata és az ördög, Sárga rózsa, Tavaszi szonáta).

Műve: Visszapillantásaim a magyar filmre 1925-1950, Budapest, 1964. (kézirat, Magyar Filmintézet könyvtára)

Filmszerepei:

1. Mária nővér (1929)
2. Tavasz a viharban (1929)
3. Száll a nóta... (1929) - betyár
4. Pókháló (1936)

Felvételvezető:

1. Zsuzsanna és a vének (1928)
2. Mária nővér (1929, Vincze Lászlóval)
3. Tavasz a viharban (1929)
4. Élet, halál, szerelem (1930)
5. A királyné huszárja (1935)

Gyártásvezető:

1. A kis hős (1927)
2. Az iglói diákok (1934)
3. A nagymama (1935, Rein Istvánnal)
4. Pókháló (1936)
5. Papucshős (1938)
6. Érik a búzakalász (1938)
7. Varjú a toronyórán (1938)
8. A leányvári boszorkány (1938)
9. Fehérvári huszárok (1938)
10. Toprini nász (1939)
11. Nem loptam én életemben (1939)
12. Két lány az utcán (1939)
13. Fűszer és csemege (1939)
14. Beata és az ördög (1940, Nagy Máriával)
15. Sárga rózsa (1940)
16. Tavaszi szonáta (1942)
17. Magyar Kívánsághangverseny (1943)

Rendezőasszisztens:

1. A királyné huszárja (1935, Tóth Endrével)

Producer:

1. Papucshős (1938)
2. A leányvári boszorkány (1938)
3. Toprini nász (1939)
4. Nem loptam én életemben (1939, Kokas Klárával)
5. Két lány az utcán (1939)
6. Fűszer és csemege (1939)
7. Tavaszi szonáta (1942, primor Győrbíró Endrével)
8. A tenger boszorkánya (1943, magyar-bolgár befejezetlen, Söröss Rezsővel)

Forgatókönyvíró:

1. Tavaszi szonáta (1942, Jablonszky Ferenccel)
2. A tenger boszorkánya (1943, magyar-bolgár befejezetlen)

Rendező:

1. A tenger boszorkánya (1943, magyar-bolgár befejezetlen)

Források: Magyar Film 1943/11. ♦ FamilySearch (házassági 1928 gyászjelentés)