Névváltozat: Jekisziel Zise
Szülei: dr. Radó (Rosenblüth) Lajos, Vadász (Weinberger) Mária
Húga: Radó Lili (1896-1977) énekesnő, költőnő
Lakása: Budapest VIII. Kenyérmező utca 3. (1916), Bezerédy utca 5. (1919-1937), VIII. József körút 9. (1938-1939), Andrássy út 68. (1940), Népszínház utca 14. (1941-1972)
Gimnáziumi tanulmányai elvégzése után a Magyar Híradó című kőnyomatos lap tudósítója volt, közben a budapesti tudományegyetemen jogot tanult. Diplomája megszerzését követően hírlapíró lett, pályáját a Nap munkatársaként kezdte. 1913-ban a Világ alkalmazottja, majd számos fővárosi napilapnál dolgozott (Pesti Napló, Nap). Később a mozi- és filmszakma írói és újságírói munkáit vállalta, felismerve azt, hogy a filmszaklapoknak különösen nagy sikere lehet. Stan Laurelnek és Oliver Hardynak ő adta az azóta is népszerű és csak nálunk létező "Stan és Pan" nevet.
1911-ben Lenkei Zsigmondal együtt megalapította a Mozivilág c. szaklapot. Később a Mozgófénykép Híradó, majd a Mozi és Film c. újságokat szerkesztette, illetve Moziélet és Pesti Mozi címmel saját hetilapjai voltak. Mozi rovatot vezetett és kritikusa volt a 8 Órai Újságnak, a Budapesti Hírlapnak és A Reggelnek. 1928-től a Mozi Élet című lap szerkesztője és kiadója, ugyanakkor szerkesztette a Pesti Mozi-t. Kiadta a Magyar Mozisok Zsebkönyvét, a Filmcompass évkönyveket, és munkatársa volt az 1942-ben megjelent első magyar filmlexikonnak is.
A Tanácsköztársaság idején a magyar mozik, a filmipar államosítását hangsúlyozta, s termelőbiztosként azok szocializálását irányította, ezért 1919-ben rövid időre internálták, majd a büntetést eltörölték. 1922-ben a moziszakma több tagjával együtt részt vett a Magyar Filmklub megalapításában, és annak 1933-ig titkára, ill. főtitkára volt. 1927-től 1940-ig a Metro-Goldwyn-Mayer filmvállalat budapesti vezérképviseletének dramaturgja és propagandafőnöke volt, az egyik legjobb filmdramaturgnak számított. Az 1937-1939 között működő Prizma Film Kft. társtulajdonosa és vezetője. A zsidótörvényeket követően hivatalosan nem dolgozhatott a filmszakmában, ennek megszegéséért 1941-ben az Értelmiségi Munkanélküliség kormánybiztosa többekkel együtt internálta. 1942-ben újra internálták. 1944-ben részt vett a filmesek szakszervezetének illegális megalapításában, és annak és egy ideig főtitkára volt. 1945 után jelentős szerepet játszott a filmipari dolgozók szakszervezetében. 1945-től 1948-as félreállításáig és nyugdíjazásáig az Új Film és a Moziélet c. lapokat szerkesztette. Önálló művei: Mesélés (1911), Hindenburg (1915), A magyar film, 1919 (1959). A 25 éves Mozi (1920) című kiadványt Lányi Viktorral és Held Alberttel közösen készítette. Az 1929-ben megjelent Zsidó lexikon munkatársaként is dolgozott, cikkei jelentek meg a Magyar Nemzetben, melyet rövid ideig szerkesztett is.
1916. augusztus 4-én feleségül vette Mischik Erzsébetet, akitől fiai Radó László (1915-1944) segédrendező, filmújságíró és ifj. Radó István (szül. Budapest, 1920. febr. 15.) filmújságíró, grafikus. 1967-ben újranősült, felesége Stein Edit lett.
Ő készített egyedül Zilahy Irénnel magyar filmet (Úrilány szobát keres) és ő hozta a filmhez Pünkösti Andor írót (Álomsárkány).
Gyártásvezető:
- Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1935)
- Tisztelet a kivételnek (1936, asszisztens)
- Fizessen, nagysád! (1937)
- Úrilány szobát keres (1937)
Producer:
- Úrilány szobát keres (1937, Guttmann Manóval)
- Álomsárkány (1938-39)
Könyve: A 25 éves mozi - A magyar kinematográfia negyedszázados története. (szerk. Held Alberttel és Lányi Viktorral) Bíró Miklós Nyomdai Műintézete, Budapest, 1920.
Visszaemlékezése: Egy filmdramaturg emlékiratai. Budapest, 1970. (kézirat)
Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ Magyar Film, 1941/47. ♦ FamilySearch (házassági halotti) ♦ Néző István kutatása
