Névváltozat: Noszek János
Beceneve: Jancsi
Szülei: Nosek Károly Antal autószerelő, Schüller Mária
Lakása: Budapest VIII. József krt. 67. (1944), IX. Ernő utca 15. (1945)
Erdélyi iparoscsaládban nőtt fel. Gyermekkorában megtanult németül, románul, szerbül és franciául. A mozi fiatal kora óta érdekelte, saját készítésű vetítőgéppel évekig járta a Temesvár környéki helységeket filmvetítéseket tartva. 1938-ig Romániában élt, majd áttelepült és decembertől a Magyar Film Irodában dolgozott hangmérnökként. 1944. május 15-én hangmesterré lépett elő. 1944 végétől Pulváry Károly Electrotechnikai Vállalatánál volt alkalmazásban. 1944 őszén a Filmiroda berendezésének nagyrészével és egyik fiatal munkatársával együtt a visszavonuló németek Berlinbe vitték, ahonnal sikerült hazaszökniük. A háború utolsó napjaiban mentette a megmaradt filmtechnikai berendezéseket, s részt vett a rádió háború utáni adásainak mielőbbi megindításában is. 1946-ban visszatért a Könyves Kálmán körúti filmgyárba, ahol oktató- és dokumentumfilmek hangmérnöke volt. 1976-os nyugdíjba vonulása után is dolgozott még a filmgyárban.
Felesége Kertész (Deichsler) Erzsébet (szül. Temesvár 1912. jan. 11.) filmgyári kellék- és ruhabeszerző volt, akit 1945. február 24-én vett feleségül , és akitől fia János (sz. 1949. augusztus). Feleségét a harmincas évek végén, a Filmirodában ismerte meg, aki ott akkor ruhafelelős volt. Felesége 1954-ig különböző színházaknál varrónő volt, 1954-től a Fővárosi Operettszínház jelmezmühelyének szabásza, majd varrodavezető főszabásza volt nyugdíjba vonulásáig.
A nyelvtudás a háború utáni években a Híradó- és Dokumentumfilmgyárban, ill. a Budapest Filmstúdióban is hasznára vált a különböző osztrák és német hangtechnikai berendezéseket gyártó cégekkel folytatott tárgyalásokban, szakmai kapcsolatokban. Munkája, egyénisége és felesége révén a 40-70-es évek teljes filmes és színészvilágát ismerte, dolgozott velük, sokukkal szoros barátságban is volt. A 60-as években még két filmnél volt hangmérnök (Othello Gyulaházán, Jaguár). Igen megbízható, tudását átadni kész és képes szakember volt. Nyugdijba vonulása után még évekig vissza-vissza hívták egy-egy film elkészítéséhez régi rendező vagy gyártásvezető barátai.
Hangmérnök:
- Szakítani nehéz dolog (1942)
- Aranypáva (1943)
- Ördöglovas (1943)
- Kisdobos (1944, rövid)
- Üsd pofon! (1944, rövid propaganda)
Filmszerepe:
- Film a filmről (1941, rövid) - önmaga
Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ Mozi újság, 1942/51. ♦ Ifj. Nosek János közlése