A Városi-mozgót, mint a vármegye első kőmoziját, 1913-ban jegyezték be, de csak egy évvel később nyitott meg. Helyén korábban sátormozi üzemelt. Az építész és kivitelező ifj. Ecker József temesvári építész volt, aki a Kecskeméti Mozgóképszínház Rt. megrendelésére, Mende Valér 1912-es terveinek átdolgozásával építette meg a Kecskemét főterétől nem messze álló önálló épületet. A mozi a város tulajdonában volt, amit húsz éves koncesszió keretében adott ki a bérlőnek. A húszas években a budapesti Fenyő Sándor üzemeltette a mozit, majd később Ecker átvette, utána pedig a kecskeméti Bodócs Béla üzemeltette, aki korábban is igazgatója volt a vállalkozásnak.
A mozi befogadóképessége 1921-ben 812 fő volt. Már kezdetben is mindennap játszó mozi volt, amelynek világítást a város adta. A némafilm idején Gaumont, majd Ernemann márkájú gépekkel dolgozott rajta Tillisch Béla és Kiss István mozigépész. A vászon alatt külön színpad is volt, ahol zongorajáték kísérte a némafilmelőadásokat. A húszas évek közepétől kezdve a Városi Mozi mellett 900 főt befogadni képes kertmozi is üzemelt a Széchenyi utca 23. alatt, közös vezetés alatt. Az esti vetítések idején jó időben a kertmoziban, rossz idő esetén a Városi moziban tartották meg az előadásokat. A mozit 1935-ben átalakították, a nézőtér hossza 38 méterre bővült és befogadóképessége 900 főre duzzadt. Vetítőgépei a negyvenes évek elején Ernemann I. és Terta widerange voltak, a gépész még ekkor is Kiss István volt. 6 x 4,5 méteres vászna alatt megvolt még a színpad, de a kertmozi már nem üzemelt.
1968-ban ismét felújították és át is építették: "új helyre került a pénztár, a büfé és a ruhatár, a Rákóczi úti folyosó helyén pedig kialakították a stúdiótermet, a hozzá tartozó elő- és vetítőtérrel, a nagyterem Tolnai u.-i oldalát teljes magasságú közlekedőfolyosóval bővítették, s itt helyezték el a Rákóczi úton megszüntetett kijáratokat, végül elbontották a földszinti páholyokat." - írja az épületről a Műemlékem.hu. A figyelemre méltó épületről az Egykor.hu is megemlékezik, ráadásul oldalról is közöl egy korabeli fényképet, ami még jobban sejteti, a maihoz képest mennyire nyugalmas környezetben állt egykor ez az impozáns filmszínház. Az utolsó vetítést 1999-ben tartották, utána másfél évtizedig kihasználatlanul állt a téren az épület.
2014 végére 400 millió forintos EU-s támogatással újjászülethet az épület: a műemlék teljes körűen átalakul, mert a városban népszerű Kelemen László Kamaraszínháza fog itt működni, valamint megfelelő helyet biztosít az európai hírű Leskowsky-hangszergyűjteménynek, lehetővé téve annak újszerű, országosan egyedi jellegű, interaktív bemutatását.
Források: Filmművészeti Évkönyvek / Egykor.hu
