A
z 1907-ben épült egykori Iparos Otthon, ma Ifjúsági Otthon a magyaros szecesszió neves építészei, Komor Marcell és Jakab Dezső által tervezett épülete a kecskeméti főtér meghatározó eleme, művészettörténeti és városképi jelentősége miatt is kiemelkedő értéket képvisel.
Az épület első jelentősebb átalakítása a két világháború között történt. Az 1936-1937-ben az Otthon Mozi Kft. (Ügyvezető: Dr. Szappanos Sándor) megbízásából történt átépítés során 453 fő befogadására alkalmas, naponta játszó mozit alakítottak ki az emeleti díszteremben. Ekkor eltakarták az eredeti mennyezetet, és kb. 8 méter magasságban egy álmennyezetet helyeztek el a dongaboltozatos térbe. Ez a beavatkozás durván elvágta az üvegmozaik-díszítést, de a szint fölé került részét szerencsére érintetlenül hagyta. A díszterem ablakait is eltakarták, miután a vetítőteremben elvesztették eredeti szerepüket, és eléjük helyezték Imre Gábor szobrász két egészalakos, egy munkást és egy értelmiségit ábrázoló reliefjét. A 20 méter hosszú teremben 4x3 méteres vászon volt, Victoria és Telefongyári, később Zeiss-Ikon fotocellás gépek voltak felszerelve a vetítőkabinban és a gépészt Harcos Györgynek hívták.
Az 1937. szeptember 17-én tartott első vetítésről a Kecskeméti Lapok 1937. szeptember 21-i cikke így számolt be: „[a közönség] nagy örömmel szemlélte és teljes megelégedettséggel fogadta a látottakat. Kellemes benyomást tesz a csinos, ízléses, modern mozi, amely családias, otthonias, barátságos.” A tudósításból az is kiderül, hogy a bemutató előtt néhány perccel még hátra voltak az utolsó simítások. A bejárat, a világítás beszerelése a következő hétre maradt, és az előadáson tapasztalható zökkenők miatt új vetítővásznat és optikát is be kellett szerezni. Mégis, a sajtó híradása szerint: „Az új mozi tulajdonosai boldogan szemlélték a hatalmas érdeklődést, örömmel fogadták a gratulációkat, rengeteg izgalom, munka előzte meg a nagy napot, s az méltó jutalma volt fáradozásaiknak.” A mozi kialakításának ötlete egyébként már az Iparos Otthon felépítése után nem sokkal fölmerült. Sándor István városi főjegyző visszaemlékezése szerint Földváry vendéglős engedélyt kért a nagyterem e célú átalakítására, de tűzveszélyre hivatkozva elutasították, ezután épült meg 1913-ban a Városi Mozi különálló épülete.
A II. világháború után az épület a Szociáldemokrata Párt tulajdonába került, majd 1950-ben államosították és a Kecskeméten állomásozó szovjet csapatok használatába került. Működött itt szénraktár, majd tiszti lakásokat alakítottak ki benne, ám a vetítések ebben az időben sem szüneteltek, mivel a szovjet tiszti klub is itt kapott helyet. 1982-ben kapta vissza a város az Iparos Otthont, ekkor ifjúsági otthon kapott helyet benne. Ugyanebben az évben felújították a mozit is. Az 546 ülőhelyesre zsúfolt teremben 1945-46-os Pravdákat és pezsgősüvegeket is találtak az ülések alatt. A háború előtti vetítőgépek megmaradtak, de már két gépésszel működött a mozi: Szabó Jánossal és Baranyai Kálmánnal. Az államosítást követően a mozi a Mozgóképüzemi Nemzeti Vállalat tulajdonába került át, a gépészek Szurok Mihály és Kiss István voltak.
1982 októberében újra megnyílt a mozi a kecskemétiek előtt a Bosszúvágy című amerikai filmmel (érdekesség, hogy az első vetítésen is hasonló című alkotást játszottak, az Édes a bosszú című magyar filmet). 1990-ben vette fel az intézmény a Kecskeméti Ifjúsági Otthon nevet, addig Szalvay Mihály Ifjúsági- és Úttörőház néven működött (az új funkciót a homlokzati szalagba helyezett, a szecessziót fölidéző betűtípussal írt Úttörő és Ifjúsági Otthon felirat hirdette). Itt került elhelyezésre az 1997-ben átadott új épület megnyitásáig a közös városi és megyei fenntartású Katona József Könyvtár Gyermekkönyvtára. A mozit először a Bács-Kiskun Megyei Moziüzemi Vállalat, majd a Hírös Film Filmforgalmazó és Moziüzemeltető Vállalat működtette 1992-ig. Az Ifjúsági Otthon 1994. március 15-étől saját üzemeltetésébe vette át, és art moziként működtette tovább az Otthon Mozit, ahol ifjúsági, illetve művészfilmeket vetítenek. Az épület földszintjén újból kávézót nyitottak, melynek jó időben terasza is várja a vendégeket. Az udvaron szintén kávézóteraszt alakítottak ki, emellett szabadtéri színházi előadásokat is tartanak itt. A 219 férőhelyes, erkélyes vetítőteremben enyhén lejtős, lépcsőzetes sorelrendezésű nézőteret alakítottak ki, zöld kárpittal bevont, Gyulán gyártott ülésekkel és pótszékekkel. A nagyméretű vetítővásznat függöny borítja, mely minden előadás előtt szétnyílik. Elöl egy színpad is található, melyet a rendszeres filmes rendezvények (MOZAIK, Dán Filmnapok, Francia Filmnapok, Kecskeméti Animációs Filmfesztivál), filmklubok, közönségtalálkozók alkalmával használnak. Ugyanitt egy zongorát is elhelyeztek a némafilmek zenei kíséretére.
Az egykori Iparos Otthon, mai Ifjúsági Otthon épületét 1993-ban nyilvánították műemlékké. A legutóbbi felújításra 2004-ben került sor, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával, a mozifejlesztési program keretében. Megújult a fény- és hangtechnika, valamint a belsőépítészet. A vetítőteremben a kellemes hangzást a Lege Stereo hangrendszer és a DTS hang, a képminőséget 35 mm-es Meo 5 XB vetítőpár és e-cinema projektor biztosítja. A korábban használt 2 db Dresden 35 mm-es és szintén 2 db Meopta 16 mm-es vetítők raktárba kerültek, itt várják további sorsukat. Az épület földszintjén megújították a nagyterem századeleji faburkolatát és díszítőfestését. Az épület más helyein, így az egykori díszlépcsőházban is előkerült az eredeti ornamentális falfestés, ezt ahol lehetett, helyreállították.
A mozi tagja a magyar Art Mozi Egyesületnek és az Art Mozik Nemzetközi Szervezetének (CICAE). Valamint 2007. január 1-jétől tagja az Europa Cinemas hálózatnak. Az Otthon Mozi akadálymentesített, egytermes nézőtere klimatizált, befogadóképessége 200 fő. Alkalmas egyéb rendezvények - koncertek, színpadi műsorok - és konferenciák megvalósítására is. A mozihoz hangulatos kávézó és teázó társul.
Forrás: A kecskeméti Iparosotthon (Székely Gábor tanumánya) / Filmművészeti Évkönyvek
